Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Egy mozdonyvezető perelte be a MÁV-Startot, mert szerinte kevesebb pihenőidőt kapott, mint amennyit járt volna neki. A Miskolci Törvényszéknek feltűnt, hogy az erről szóló uniós irányelv magyar fordítása eltér a többi nyelvűtől, ezért értelmezést kért az EU luxemburgi bíróságától. Az pedig kimondta: az eddigi magyar joggyakorlattal ellentétben a napi pihenőidő nem úgy adódik hozzá az irányelvben említett huszonnégy órás pihenőidőhöz, hogy azáltal egy összesen legalább harmincöt órás heti pihenőidő jön létre, hanem az az előírt legalább huszonnégy órás, önálló és elkülönülő heti pihenőidőhöz adódik hozzá. Amennyiben valamely nemzeti szabályozás harmincöt óra egybefüggő időtartamot meghaladó heti pihenőidőt ír elő, ezen időtartamon felül a napi pihenőidőt is ki kell adni. Amikor a munkavállaló számára heti pihenőidőt adnak ki, ő jogosult arra is, hogy ezt megelőzően napi pihenőidőben részesüljön.
Ez az ítélet jelentős változást hoz, egy munkaügyi szakértő egy cikkben úgy fogalmazott, „megrázta a magyar munkajogot”. A törvény mégsem változott, és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) még most, két év múlva sem lépett, amikor egyébként áprilisban benyújtott egy sokféle témáról szóló törvényjavaslatot „a közlekedési ágazat egyes kérdéseinek rendezéséről”. Csak a Gazdasági Bizottságban tűnt fel valakinek a részletes vita során, hogy ezt az kérdést még mindig nem rendezték (vagy a testület szakértői között, ugyanis a hvg.hu információi szerint vita nélkül fogadtak el egy kiosztott javaslatot), és bizottsági módosító indítványként benyújtották az uniós bírósági ítéletnek megfelelő szöveget, az indoklásban kimondva, hogy a vasúttörvény napi és heti pihenőidőre vonatkozó szabályozása a jelenlegi formában nem feleltethető meg az uniós jognak. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy „a szabályoktól kollektív szerződés vagy munkaszerződés a munkavállaló javára térhet el”.
A szakbizottság javaslatát a Törvényalkotási Bizottság (TAB) csütörtöki ülésén Nagy Bálint, az ÉKM államtitkára támogatta. Arra nem tért ki, hogy ezt miért nem a minisztérium nyújtotta be. Nem kérdezték ezt meg az ellenzéki képviselők sem, a testület az indítványt 25:3 arányban megszavazta. Az ülésterv szerint az országgyűlés a június 10-i héten dönthet.
Az ülést Salacz László alelnök (Fidesz) vezette, mert Hende Csaba eddigi bizottsági elnök vasárnaptól alkotmánybíró, ezért képviselői mandátumáról is le kell mondania, bár ez az országgyűlés honlapján még nem látszik.
A törvényalkotási bizottság vezetése az egyik legfontosabb parlamenti tisztség, de az utódról egyelőre nincs információ.
