Támogatta Polt Péter legfőbb ügyész és Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökének alkotmánybíró-jelölését a parlament igazságügyi bizottsága. Mindkettőjüket 8 igen, 1 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett szavazták meg.

Mindez persze nem volt nagy meglepetés: mindkettőjüket a Fidesz-KDNP frakciója jelölte. Az ülésen pedig az ellenzéki tagok közül csak Sebián-Petrovszki László (DK), a bizottság alelnöke volt jelen. A momentumos Cseh Katalin és Szabó Szabolcs ugyan szintén tagjai az igazságügyi bizottságnak, de ők teljes frakciójukkal együtt már korábban jelezték, hogy képviselőtársaik kitiltásának idejére egyáltalán nem mennek be a Parlamentbe.

A Fidesz–KDNP-frakción kívül csak a Mi Hazánk állított még jelölteket, de a határozathozatalkor Bánovics Tamást, Gaudi-Nagy Tamást és Pápai Ákost is leszavazták.

Szakmailag kiemelkedő hegycsúcs

Az ülés kezdetén Polt Péter és Hende Csaba is bemutatkozott, bár lényegében mindketten csak az önéletrajzukat és szakmai elismeréseiket sorolták fel. Míg azonban Polt oldaláról egyértelmű volt, hogy Legfőbb Ügyészként állt már kapcsolatban az Alkotmánybírósággal, Hende Csaba ezt némileg hosszabban bizonygatta.

Polt Péter a meghallgatáson

Reviczky Zsolt

Kiemelte például, hogy egyedüli előterjesztőként 2002-ben utólagos normakontrollt nyújtott be a Medgyessy-kormány új drogpolitikája és drogtörvénye ellen, melyet az Ab meg is semmisített. Hende azt is hangsúlyozta, hogy az Ab célja a többi közt az alkotmányos rend, a demokratikus jogállam védelme és a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása, melyekkel teljes mértékben egyetért. „A jogszabályban foglaltakat teljes mértékben betartva vagyok kész dolgozni ezen célok eléréséért” – tette hozzá.

Polt Péter saját beszédében arra tért ki, mekkora megtiszteltetés, hogy alkalmasnak tartják arra, hogy alkotmánybíró legyen. Mint fogalmazott, szakmai pályáján „kiemelkedő hegycsúcsnak” tartja a legfőbb ügyészi poszt elnyerését, és ugyanilyennek éli meg az alkotmánybírói jelölést is.

Nincs is mit hozzátenni

Az ezt követő vitában a Fidesz–KDNP részéről nem záporoztak a kérdések. Hegedűs Barbara csak annyit közölt: mind az önéletrajzok, mind a szakmai beszámolók és életutak azt bizonyítják, hogy a frakció támogathatja Hende és Polt jelölését. Később ugyanezt hangoztatta a fideszes Pajtók Gábor és Vígh László is. Utóbbi később a kritikákra reagálva azért azt még gyorsan Sebián-Petrovszki László, a DK képviselőkének szemére vetette, hogy egy olyan párt nevében beszél, melynek miniszterelnöke 2006-ban kilövette a tüntetők szemét.

Sebián-Petrovszki László ugyanis a vitában a Fidesz leányvállalatának nevezte az alkotmánybíróságot.  „Úgy beszélgetünk a tagok kiválasztásáról, mintha eljátszanánk, hogy ez független szervezet” – mondta. Ezt később Vejkey Imre, a bizottság fideszes elnöke visszautasította, mint ahogy azt is, hogy Hende Csabának ne lenne meg a jelöléshez szükséges 20 éves szakmai tapasztalata.

A DK-s képviselő szerint Polt azért lett jelölt, mert megbízható fideszes káder, a Fidesznek pedig a választások előtt érdekében áll, hogy bebetonozza a hatóságok, hivatalok, bizottságok, bíróságok vezető állományát, így biztosítva túlélését az esetleges kormányváltás esetén. Kitért az olyan elkaszált feljelentésekre is, mint az MNB alapítványok vagyonvesztése, a lélegeztetőgép beszerzések vagy éppen Pegasus-ügy. Hende jelölését pedig fájdalomdíjnak nevezte azért, hogy Szombathelyen Orbán leváltotta választókerületi elnökként.

Apáti István, a Mi Hazánk képviselője azt vetette Polt Péter szemére, hogy miközben az ország szűk érdekkörökhöz vándorolt, ez a Legfőbb Ügyészség radarja alatt maradt. „Ez a jelölés nem egy szakmai jutalmul szolgáló tisztség, hanem politikai kimenekítőhely és a politikai jutalmazás eszköze” – mondta. Apáti említette az embercsempészek szabadon engedését, melyben Hende Csabának a törvényt megszavazó képviselőként szerinte súlyos felelőssége van.

Nekik is van világnézetük

A válaszreakcióiban mind Polt, mind pedig Hende megvédte az Ab, sőt saját függetlenségét. Polt arra emlékeztetett, hogy 2004-ben az ő kezdeményezésére mondta ki az Alkotmánybíróság az ügyészség teljes szakmai és politikai függetlenségét az egyéb hatalmi ágaktól, amikor megszüntette a lehetőséget, hogy interpellációt intézzenek a Legfőbb Ügyészhez.

„Az alkotmánybíró az alaptörvény oldalán kell, hogy álljon, ennek alapján kell megválaszolnia azokat a kérdéseket, melyek 1-1 indítvány alapján felmerülnek” – emlékeztetett.

Polt magát pozitivista jogásznak nevezte, és hangsúlyozta, hogy szigorúan be kell tartani a jogot, mert ez az alkotmányosság alapja. Az alkotmánybírónak pedig szerinte az Alaptörvény oldalán kell állnia.

Polt és Hende jelölését is támogatta a kormánypárti többségű bizottság

Reviczky Zsolt

Hende Csaba a politikai vádakra a függetlenség fogalmát pedzegette. Szerinte a bírói, benne az alkotmánybírói függetlenség nem azt jelenti egy lakatlan szigetről kell érkeznie, ahol semmi politikai befolyás nem érte, nincs világnézete, politikai hovatartozása. Az ugyanis mindenkinek van, még a bíráknak is, a különbség csak az köztük és közte, hogy a közéleti pályafutása a nyilvánosság előtt zajlott, így megismerhető, az övéké pedig nem.

„Mutassanak egy 45 év feletti jogászt, akiről nem lehet tudni, melyik politikai oldalhoz tartozik” – mondta Hende.

Érdekes közjátékként Hende kifejtette, hogy se felelősséget, se hibát nem érez az embercsempészek szabadon engedésében. Sőt, véleménye szerint feltehetően jól döntöttek, hiszen az EU megkérdőjelezte azt.

Hende Csabát és Polt Pétert legfőbb ügyészt hivatalosan a múlt héten jelölte az Alkotmánybíróság új tagjainak a Fidesz frakciója. A testületbe mindenképpen új tagokat kellett jelölni, Sulyok Tamás, Juhász Imre és Salamon László helye is megüresedett. A harmadik helyre azonban egyelőre senkit nem nevezett meg a kormánypárt.

Polt Péter lemondásáról régóta pletykáltak, bár legfőbb ügyészi kinevezése 2028-ig szól. Viszont így a helyére érkező 9 évre, 2034-ig biztosítaná a kormánypárt számára, hogy egy lojális személy vezesse az ügyészséget. Ráadásul, a parlament tavaly decemberben az Alaptörvény módosításával lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassák meg.