Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Lemondana a kormány a helyreállítási alap (RRF) pénzeiről, és elvonhatná Budapesttől a hétéves uniós költségvetés blokkolt pályázati forrásait két rendelet, amelynek társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetei szerdán kerültek fel a kormány honlapjára. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium előterjesztése alapjaiban írná át a jelenleg futó uniós programokat.
Ami a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközt illeti, a kormány a tervezet alapján lényegében ejti azt a 10,4 milliárd eurós forrást, amelynek a lehívása eddig is bizonytalan volt. A lépés nem meglepő annak fényében, hogy az Európai Bizottság éppen szerdán adott ki egy közleményt, amelyben megerősítette, nem tolja ki a Covid-válságból való kilábalásra szánt RRF határidejeit, így a tagállamoknak 2026. augusztus 31-ig teljesíteniük kell a saját nemzeti tervekben megfogalmazott összes mérföldkövet és célt, a Bizottságnak pedig 2026. december 31-ig kell teljesítenie a végső kifizetéseket. Ami a Magyarországot megillető 10,4 milliárd eurót illeti, ebből csak az előlegre szánt 920 millió euró érkezett meg Magyarországra, a fennmaradó összeget Brüsszel a jogállamisági eljárás keretében nem bocsátja rendelkezésre, hazánk ugyanis egyetlen, a kifizetés feltételéül szabott kritérium (úgynevezett szupermérföldkő) teljesítését sem bizonyította az Európai Bizottság felé.
Az indoklás szerint „a kormányrendelet biztosítja a nemzeti hatóság részére annak lehetőségét, hogy a Magyarország Helyreállítási és Ellenálló-képességi Terve végrehajtása során felfüggessze a támogatási kérelmek értékelését és a támogatási szerződések megkötését, ha nem küldhető meg a kifizetési kérelem az Európai Bizottság részére”. Fontos, hogy ez a támogatási szerződéssel még nem rendelkező projektekre is alkalmazandó.
A másik rendelettervezet a 2021-2027-es költségvetés keretében érkező kohéziós forrásokat érinti, ezeknél a sokatmondó, hogy „a körülmények alapvető megváltozása okán ellehetetlenülő projektettel kapcsolatos eljárási szabályokról” rendelkezik a kormány. A jogszabály értelmében a pénzek lehívását menedzselő irányító hatóság „jogosult a támogatási kérelem szerinti projekt ellehetetlenülésének megállapítására és a támogatási kérelem elutasítására” bizonyos esetekben. Ilyen eset, ha a pályázó költségvetési szerv, állami tulajdonban levő társaság, köztestület, netán más állami szerv, vagy ha a pályázó olyan régióban található, amelynek GDP-je meghaladja az EU-átlag 100 százalékát – ez utóbbi Budapestről mondható el. Az intézkedés a részben vagy egészben blokkolt EU-forrásokra vonatkozik. A kategóriába beletartoznak a 2022-es tanácsi határozat által felfüggesztett, Magyarországnak szánt kohéziós források, illetve a Bizottság által meg nem téríthető kiadásnak nevezett tételek.
Az EU hétéves költségvetéséből Magyarország számára megítélt kb. 30 milliárd eurós összegből csaknem 22 milliárd áll a mai napig zárolás alatt, egy tízmilliárdos tételt 2023 decemberében szabadítottak fel, amikor a teljes keretet zároló rendelkezést feloldotta az Európai Bizottság.
