Uniós kifizetéseket és pályázatokat törölhet a kormány két új rendelettervezet szerint

Az intézkedés a blokkolt forrásokat érinti az állami szerveknél és a főváros esetében, az előterjesztések alapján tulajdonképpen lemond az állam a helyreállítási alap 10,4 milliárdjáról.

  • HVG HVG
Uniós kifizetéseket és pályázatokat törölhet a kormány két új rendelettervezet szerint

Lemondana a kormány a helyreállítási alap (RRF) pénzeiről, és elvonhatná Budapesttől a hétéves uniós költségvetés blokkolt pályázati forrásait két rendelet, amelynek társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetei szerdán kerültek fel a kormány honlapjára. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium előterjesztése alapjaiban írná át a jelenleg futó uniós programokat.

Ami a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközt illeti, a kormány a tervezet alapján lényegében ejti azt a 10,4 milliárd eurós forrást, amelynek a lehívása eddig is bizonytalan volt. A lépés nem meglepő annak fényében, hogy az Európai Bizottság éppen szerdán adott ki egy közleményt, amelyben megerősítette, nem tolja ki a Covid-válságból való kilábalásra szánt RRF határidejeit, így a tagállamoknak 2026. augusztus 31-ig teljesíteniük kell a saját nemzeti tervekben megfogalmazott összes mérföldkövet és célt, a Bizottságnak pedig 2026. december 31-ig kell teljesítenie a végső kifizetéseket. Ami a Magyarországot megillető 10,4 milliárd eurót illeti, ebből csak az előlegre szánt 920 millió euró érkezett meg Magyarországra, a fennmaradó összeget Brüsszel a jogállamisági eljárás keretében nem bocsátja rendelkezésre, hazánk ugyanis egyetlen, a kifizetés feltételéül szabott kritérium (úgynevezett szupermérföldkő) teljesítését sem bizonyította az Európai Bizottság felé.

A szakadék szélén táncol 10,4 milliárd euró uniós pénz

A várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság az eredeti ütemezésben kívánja a helyreállítások alapokból származó kifizetéseket teljesíteni. Ez nagyon rossz hír Magyarországnak: 10 milliárd euró került közvetlen veszélybe.

Az indoklás szerint „a kormányrendelet biztosítja a nemzeti hatóság részére annak lehetőségét, hogy a Magyarország Helyreállítási és Ellenálló-képességi Terve végrehajtása során felfüggessze a támogatási kérelmek értékelését és a támogatási szerződések megkötését, ha nem küldhető meg a kifizetési kérelem az Európai Bizottság részére”. Fontos, hogy ez a támogatási szerződéssel még nem rendelkező projektekre is alkalmazandó.

A másik rendelettervezet a 2021-2027-es költségvetés keretében érkező kohéziós forrásokat érinti, ezeknél a sokatmondó, hogy „a körülmények alapvető megváltozása okán ellehetetlenülő projektettel kapcsolatos eljárási szabályokról” rendelkezik a kormány. A jogszabály értelmében a pénzek lehívását menedzselő irányító hatóság „jogosult a támogatási kérelem szerinti projekt ellehetetlenülésének megállapítására és a támogatási kérelem elutasítására” bizonyos esetekben. Ilyen eset, ha a pályázó költségvetési szerv, állami tulajdonban levő társaság, köztestület, netán más állami szerv, vagy ha a pályázó olyan régióban található, amelynek GDP-je meghaladja az EU-átlag 100 százalékát – ez utóbbi Budapestről mondható el. Az intézkedés a részben vagy egészben blokkolt EU-forrásokra vonatkozik. A kategóriába beletartoznak a 2022-es tanácsi határozat által felfüggesztett, Magyarországnak szánt kohéziós források, illetve a Bizottság által meg nem téríthető kiadásnak nevezett tételek.

Az EU hétéves költségvetéséből Magyarország számára megítélt kb. 30 milliárd eurós összegből csaknem 22 milliárd áll a mai napig zárolás alatt, egy tízmilliárdos tételt 2023 decemberében szabadítottak fel, amikor a teljes keretet zároló rendelkezést feloldotta az Európai Bizottság.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A végtelen lehetőségek iparága

Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.