A Bizottság szerdán elfogadott egy közleményt, amelyben áttekintik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) végrehajtását, és iránymutatást nyújt a tagállamoknak a 2026-os sikeres lezárás biztosításához. Eszerint a tagállamoknak 2026. augusztus 31-ig teljesíteniük kell a saját nemzeti tervekben megfogalmazott összes mérföldkövet és célt, a Bizottságnak pedig 2026. december 31-ig kell teljesítenie a végső kifizetéseket. Még több mint 335 millárd euró nincs kifizetve a 650 milliárd eurós keretből, ezért Brüsszel szerint létfontosságú az RRF végrehajtásának felgyorsítása.

Ebben a ki nem fizetett részben ott van a Magyarországot megillető 10,4 milliárd euró. Ebből eddig 920 millió eurónyi előleget fizetett ki az Európai Bizottság. A fennmaradó összeget azonban blokkolja a jogállamisági eljárás, vagyis a korrupciós kockázatok miatti aggodalom. Az EU ugyanis úgy döntött, hogy az uniós források védelme érdekében ezt az összeget visszatartja, ameddig Magyarország nem teljesíti az általa is egyébként vállalt feltételrendszert az EU-s pénzek elköltésének átláthatóságára vonatkozóan. Az egyeztetések, tárgyalások azonban legalább egy éve megrekedtek, a magyar kormány szerint minden feltételt teljesítettek, a Bizottság szerint pedig csak körülbelül az intézkedések fele vált valóra.

A helyreállítási források a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindítást szolgálják, összhangban például a digitalizáció és a gazdaság zöldítésének célkitűzéseivel. A beruházásokat jövő év nyarának végéig le kell zárni, de Magyarország esetében ez mit sem ér, ha a pénzek blokkolását nem sikerül feloldani. Sőt, ha a helyzet nem változik, akkor az előleget is vissza kell majd fizetni.

Igaz, hogy más tagállamok is csúszásban vannak, de korántsem olyan mértékben, mint Magyarország. A többiek esetében az Európai Bizottság igyekszik rugalmasan segíteni. Arra kérik a kormányokat, vizsgálják felül terveiket, hogy azok csak a 2026. augusztus 31-ig megvalósítható intézkedéseket tartalmazzák, valamint vizsgálják meg az alternatív intézkedéseket a fennmaradó pénzügyi kereteik felhasználására. Lehetőség van más, könnyebben megvalósítható célokat is megjelölni, például olyanokat, amelyek a védelmi kapacitást erősítik.

Az eredeti szabályoktól, ideértve a határidőket is, csak valamennyi tagállam egyhangú döntése alapján lehet eltérni. Magyarország gyakran előveszi a témát, és kéri a hosszabbítást, de nem sikerült szövetségeseket találni. Az Európai Bizottság ilyen irányú javaslata sokat nyomott volna a latban, de a brüsszeli testület most deklarálta, hogy nem fog ezzel élni.

A magyar források elérése szempontjából nagy valószínűséggel az sem jelenthet áttörést, ha jövő év tavaszán esetleg kormányváltás történik, mivel a beruházásoknak akkor már az utolsó fázisban kellene lenniük, de leginkább olyannyira előre haladottan, hogy csak a szalagátvágás hiányozzon. Arra egyébként lehetőség van, hogy Magyarország saját költségvetéséből megvalósítsa a nemzeti programját, finanszírozást azonban csak akkor kaphat, ha eleget tesz a jogállamisági követelményeknek, de erre az esetre is érvényes, hogy minden munkát el kell végezni 2026. augusztus 31. előtt.

A 12 oldalas bizottsági dokumentumban összegzik az eddig elért eredményeket is. Magyarországot meg sem említik, semmilyen összefüggésben.

A végrehajtásra 454 nap van hátra, itt az ideje a cselekvésnek és a megvalósításnak

– szól az utolsó mondat. A Tisza Párt EP-delegációja közleményt juttatott el az EUrologusnak, amelyben azt írják: “Mi kormányra kerülve mindent meg fogunk tenni, hogy megmentsünk ebből a csomagból annyit, amennyit még lehet. Ez kemény munkát, gyors intézkedéseket és valódi reformokat kíván majd, de megtérül, mert enyhíti a költségvetés terheit, és visszaad valamit abból, amit a mostani hatalom eltékozol.”