Izraeli-iráni háború
Irán atomprogramjának lenullázása és hadseregének megroppantása volt a célja annak a támadássorozatnak, amelyet az izraeli hadsereg indított 2025. június 13-án több tucatnyi iráni célpont ellen. A meglepetésszerű offenzíva megtizedelte az iráni hadsereg vezetőségét, kiiktatta a légvédelem jelentős hányadát és súlyos károkat okozott a nukleáris létesítményekben is. A légitámadások folytatódnak, ahogy az iráni válaszcsapások is - a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követhetik.
Ugrásszerű emelkedésbe kezdhet a kőolaj ára, a részvény- és kötvénypiacokon pedig eladási hullám indulhat meg – vélik az elemzők, reagálva arra, hogy az Egyesült Államok célzott katonai csapást mért Irán nukleáris létesítményeire.
A Reuters által megkérdezett pénzpiaci szakemberek szerint a biztonságosnak tartott eszközök – például a dollár és az amerikai állampapírok – iránti kereslet nőhet, de a hosszabb távú kilátások még bizonytalanok.
„A piacok kezdetben pánikszerűen reagálnak majd, az olaj drágulni fog, és megnő a bizonytalanság” – mondta Mark Spindel, a Potomac River Capital befektetési igazgatója. Szerinte ugyan Trump befejezett tényként beszélt a támadás sikeréről, de a konfliktus ezzel korántsem zárult le. „Most kezdődik csak az igazi kérdés: mi jön ezután?”
Az Exford Economics pedig legfrissebb elemzésében arra mutatott rá, hogy a háború eszkalálódásával az olaj ára akár 130 dollárig is felugorhat, az amerikai infláció pedig akár 6 százalékra is emelkedhet év végére, ami lehetetlenné tenne bármilyen kamatcsökkenést az amerikai jegybank részéről.
Az elemzők most azt várják, mit lép Irán: egy esetleges békülékeny magatartás nagyban tompíthatná a piaci reakciókat is.
