Az orosz fenyegetés árnyékában a hadiipari fejlesztéseket évtizedekig elhanyagoló Európa végül fegyverkezésbe kezdett. Hiába tagállami döntés, uniós szinten is az egyik kiemelkedően fontos fordulatot Friedrich Merz 500 milliárd eurós „dupla páncélököl” csomagjának elfogadása jelentette, mely nemcsak a német védelmi ipart és infrastruktúrát, illetve az ország gazdaságát fogja megacélozni, de annak határon áthúzódó serkentő hatásából Magyarország is profitálhat. Ezek az alapvető várakozások, az Amundi Alapkezelő minapi sajtóbeszélgetésén pedig a társaság már számokat is csatolt az előrejelzésekhez.
Ha a német fiskális csomag odahaza 1 százalékos plusz GDP-növekedést teremt, akkor az egyes modellszámítások alapján akár 0,5 százalékkal is megemelheti a közép-kelet-európai régió országainak GDP-növekedését. A legjobban a cseh gazdaság járhat, a legkevésbé jól a román, a magyar pedig a kettő között teljesíthet, magyarázta a sajtóbeszélgetésen Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
A kancellárvárományos kedd este bejelentett tervei szakítanának az évtizedes német fiskális politikával, és a hadsereg és az infrastruktúra fejlesztésén keresztül az évek óta vergődő német gazdaság egészének is vérfrissítést jelentenének. A programot még át kell verni a parlamenten, de az iparban már meg is indult a készülődés a lehetséges új világra. Merz csomagja, ha elfogadják, minden bizonnyal a német határokon túlgyűrűző hullámokat vet, és erős támogatást ad az USA nélkül a saját lábára állni akaró Európának is.
Az Amundi azonban kerek 1 százalékos plusz erősítő hatást azért nem vár a Merz-csomagtól, hívta fel a figyelmet Kiss, az szerintük inkább 0,8 százalékban élénkítheti majd a német gazdaságot, így a határon átcsorduló pozitív hatás is kicsit kevesebb mint fél százalékos pluszban nyilvánulhat meg.
Az Európai Bizottság elemzése szerint a német csomag 2035-ig összesen 2,5 százalékpont többletnövekedést hozhat Németországban és közvetve-közvetlenül 0,75 százalékos többlet növekedést generálhat az eurózónában. Ami konkrétan a magyar gazdaságot illeti, az Amundi közelebbre tekint, szerintük – a német "páncélököl-csomag" hatását is beleszámolva – 3,1 százalékos GDP-növekedés jöhet Magyarországon 2026-ban.
Komoly fegyverkezési terveket tett le az asztalra az Európai Unió, miközben Németország saját hatáskörben is óriási összegeket zúdítana a hadiiparára. Donald Trump szeszélyei miatt halaszthatatlanná vált a kontinens felfegyverzése, de lehetőleg az amerikaiak nélkül. Az európai fegyvergyárak ennek megfelelően mozgásba lendültek, és a terveik részben átformálnák a megszokott európai ipari berendezkedést. Összeszedtük, merre nyújtózkodnak a kontinens legnagyobb védelmi ipari cégei, köztük a nálunk is aktív Rheinmetallal.
Azonban ez sem garantált: Németország elindítja a Made for Germany programot, mely keretében a beruházásoknál a hazai vállalatokat fogják fokozottan előnyben részesíteni. Így a Merz-csomagnak a régiós országok akár vesztesei is lehetnek – itt nő meg a SAFE-hitelek jelentősége, melyek a magyar gazdaságnak is kiemelten fontosak lesznek, magyarázta Kiss.
18 tagállam összesen 127 milliárd eurót igényelt az Európai Uniótól az Európai Biztonsági Akcióprogram (Security Action for Europe - SAFE) keretein belül. Korábban a magyar országgyűlés elutasította ezt a programot, Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig azt mondta, hogy „nem kérünk a brüsszeli gigahitelből”.
Ezek a hitelek 150 milliárd eurót tesznek ki az EU tavasszal elfogadott, összesen 800 milliárd eurós újrafegyverkezési csomagjából. A kölcsönhöz a pénzt közös kötvénykibocsátással akarják előteremteni. Magyarországra a 150 milliárdból 16,2 milliárd euró jut, melyet több évre leosztva lehet majd lehívni. Az összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy az majdnem 8 százalékát adja a 2024-es GDP-nek.
A SAFE-hitelek viszont kooperációra ösztönöznek, hívta fel a figyelmet Kiss: több mint felüket olyan EU-s projektekre, beszerzésekre kell fordítani, melyeket a kölcsönt felvevő ország legalább még egy uniós tagállammal közösen indít. Itt elsősorban a védelmi rendszerek kooperációjának fejlesztése a cél, hogy azok egységesen tudjanak működni akár egész Európában, és így tényleg hatékony választ tudjanak adni a külső fenyegetésekre.
Ez már nem az Amundi sajtóbeszélgetésén került szóba, de ha a Made for Germany programmal együtt is átcsordul majd hozzánk a német védelmi ipar növekedése, illetve beindulnak a SAFE-program projektjei, azzal minden bizonnyal a 4iG jár majd a legjobban. Mint ismert, Jászai Gellért cégbirodalma nyáron megszerezte a legnagyobb magyar hadiipari társaságokat, sőt, az üzletember nemrég azt nyilatkozta, hogy a megrendeléseik alapján minden esély megvan arra, hogy a 4iG hadiipari divíziója idővel nagyobbra nőjön a távközlésinél is. Az év első felében 10 milliárd forintos tiszta nyereséget produkáló vállalat ráadásul közvetlen kapcsolatban van az egyik legnagyobb német védelmi céggel is, hiszen a Rheinmetall 25,1 százalékos részesedést szerzett a 4iG Csoportban még 2022 márciusában. A két társaság közös üzletfejlesztést folytat, illetve a 4iG és a Rheinmetall közös vállalaton, a 4iG Digital Services Kft.-n keresztül nyújt IT-szolgáltatásokat külső és belső ügyfeleknek.
