Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A korábbi előrejelzéséhez képest rosszabb GDP-, de jobb inflációs adatra számít friss elemzésében az Egyensúly Intézet.
Júniusi közlésükben még 0,8 százalékos gazdasági növekedést jeleztek előre 2025-re, melyet most 0,3 százalékosra húztak le. A jövő évi, 1,7 százalékos növekedésről szóló jóslatukat viszont felhúzták 2,4 százalékosra, 2027-re pedig 2,6 százalékos bővüléssel számolnak.
A növekedés elsődleges motorját szerintük továbbra is a háztartások fogyasztása jelenti: a megtakarítások visszaesése, a reálbérek emelkedése és a fiskális politika várható élénkítő lépései növelik a belső keresletet. A beruházások volumene 2025-ben tovább csökken, mielőtt 2026-tól – az EU-s források gyorsuló beáramlása és a külföldi működőtőke befektetések révén – újra növekedési pályára állna. Az európai gazdaság lassulása, a kereskedelmi feszültségek és az import élénkülése miatt a nettó export pozitív hatása a következő években várakozásuk szerint megszűnik.
A 2025-ös átlagos áremelkedés 4,9 százalékos lesz, 2026-ban pedig 4,6 százalékra mérséklődik – írták még júniusi elemzésükben. Most ezt 4,5, illetve 3,9 százalékosra módosították, 2027-re pedig 3,4 százalékost valószínűsítenek.
Idén az árak emelkedését az élelmiszer és az energia gyors drágulása táplálta, amit a termelői árak megugrása, a globális alapanyagárak növekedése és a forint leértékelődése erősített. Bár a márciusban bevezetett árrésstop átmeneti enyhülést hozott, a második negyedévtől ismét gyorsult a drágulás. Rövid távon a visszafogott háztartási fogyasztás, az alacsony beruházási aktivitás, a pozitív reálkamat és a túlértékelt reálárfolyam egyaránt fékezik a fogyasztóiár-indexet, mivel ezek a tényezők gyengítik a belföldi keresletet. Az év második felében mérséklődő inflációs környezet várható.
Az Egyensúly Intézet szerint a szigorú monetáris politika az idén még velünk marad. A magas reálkamat és az euróhoz képest túlértékelt forintárfolyam továbbra is fékezi a hazai gazdaságot. Az agytröszt előrejelzése szerint az MNB az árfolyam-stabilitás fenntartása érdekében és az inflációs nyomás miatt rövid távon nem nyit a kamatcsökkentés felé, 2025 végéig kitart a 6,5 százalékos kamat mellett a jegybank. Viszont 2026 elejétől valószínűleg óvatos lazításba kezd. A forint leértékelődése a következő években folytatódni fog, ugyanakkor az új jegybanki vezetés fontosabbnak tartja az árfolyam-stabilitást, mint elődje. Az euró-forint árfolyam 2025-ben várhatóan 401, 2026-ban 415, 2027-ben pedig 424 körül lesz.
A friss elemzés szerint a munkaerőpiaci feszesség tovább enyhül, a foglalkoztatottság 2025-ben és 2026-ban 0,5 és 0,2 százalékkal csökken a versenyszférában, majd 2027-ben 0,4 százalékkal nő. A munkanélküliségi ráta 2025-ben 4,6 százalékra emelkedik, majd 2026-ban 4,4 százalékra, 2027-re pedig 4,2 százalékra mérséklődik. A reálbér-növekedés lassul. 2024-ben még kiemelkedő volt a bérdinamika, ám a következő években mérséklődésre számítunk: 2025-ben csupán 2,5 százalékos, 2026-ban 3,2 százalékos, 2027-ben pedig 3 százalékos medián reálbér-növekedést prognosztizálunk a versenyszférában. A bérek alakulását a gyengülő gazdasági teljesítmény, a mérséklődő profitabilitás és a munkavállalók romló alkupozíciója egyaránt visszafogja.
