Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Október elsejétől szja-mentessé válnak a háromgyermekes édesanyák. De hogyan lehet ezt igénybe venni? Mennyi pluszjövedelmet jelent ez? És mit érdemes ezzel az extra bevétellel kezdeni? A Bankmonitor összefoglalója.
A magyar kormány adópolitikájának soron következő lépése a háromgyermekes anyák szja-mentessége, ami október elsejétől fog érvénybe lépni. Ez éves szinten több százezer forint extra jövedelmet jelenthet a családoknak, így érdemes azzal foglalkozni, hogyan férnek hozzá ehhez a pénzhez, illetve mihez kezdenek vele. Az első és legfontosabb kérdés, hogy kell-e valamit tenni az adómentességhez.
Alapvetően ennek két módja van.
Alapesetben a bruttó fizetést két tétel csökkenti: az szja (15%) és a társadalombiztosítási járulék (18,5%). Ha a nők bruttó átlagbérét vesszük figyelembe, ami a KSH adatai szerint 2025 első félévében 635 564 forint, akkor ez a két tétel 95 335 forint és 117 579 forint. Ez azt jelenti, hogy egy átlagbért kereső háromgyermekes édesanya akár 95 335 forinttal többet vihet haza október elsejétől az szja-mentesség miatt, ami éves szinten több mint egymillió forint.
Itt fontos megjegyezni, hogy nem mindegy, hogy egyedülálló anyukáról van-e szó. Ha nem, akkor át kell gondolni, hogy az apának szintén járó családi adókedvezmény kinek a fizetéséből jöjjön le. Ugyanis, ha az adókedvezmény is az anyuka nevén van, akkor a családi adókedvezmény és a visszatérítendő szja összege meghaladná a befizetett adót.
Egy átlagbért kereső édesanyának 243 835 forint járna összesen adó-visszatérítésként (adókedvezményből és szja-mentességből), míg a befizetett járulékok összege 212 914 forint. Így több mint 30 000 forint támogatás veszne el havonta. Emiatt, ha a szülők együtt nevelik a gyermekeiket, akkor érdemes a családi adókedvezményt az apának felvenni, így optimalizálni a támogatások mértékét.
Természetesen a támogatás mértéke a fizetés függvényében mozog, így nem lehet mindenkire igaz tanácsot adni. Ennek ellenére az alábbiakban az átlagfizetéssel számolva a Bankmonitor szakértői megnéztek pár területet, ahol hasznosítani lehet ezt az extra jövedelmet.
A családi költségvetés rendezése
Mielőtt bárki hitelben vagy pluszmegtakarításban gondolkodna, érdemes megvizsgálni a családi költségvetést, és az esetleg havonta hiányzó összeget vagy nélkülözést ebből a pénzből fedezni. Ha a mindennapos költségek nincsenek fedezve, vagy az életszínvonalból jelentősen engedni kell, akkor fontosabb a jelenben gondolkozni, mint jövőbeli célokra fókuszálni.
Nagyobb törlesztőrészlet, magasabb kölcsönösszeg
Ha a mindennapi büdzsé rendben van, akkor érdemes átgondolni, hogy van-e valami nagyobb célja a családnak. Ha van, akkor a havi megtakarítás mellett járható út a hitelfelvétel is, amelyből azonnal megvalósítható a kérdéses cél. Tekintve, hogy a család havi nettó bevétele megemelkedett, az abból bevállalható havi törlesztőrészlet is tud magasabb lenni. Ha például Otthon Start hitelben gondolkozik valaki, és a nettó fizetése 40%-át hajlandó törlesztőrészletre szánni, akkor a következő módon alakulnak át a lehetőségei:
Az anya átlagbért keres, és jelenleg nem ő veszi fel a családi adókedvezményt. A felvehető Otthon Start összege szja-mentesség nélkül 3% kamattal, 20 éves futamidőre: 30 483 363 forint (havi törlesztő: 169 060 forint).
Ugyanezen anyuka az szja-mentesség mellett már jobb helyzetbe kerülne, hiszen a felvehető Otthon Start összege 37 359 340 forintra nőne (havi törlesztő: 207 195 forint).
Magyarul: az szja-mentességből való bevételnövekedés miatt 6 875 976 forinttal több hitelt tudunk felvenni. Ez már jelentős összeg ahhoz, hogy nagyobb vagy jobb állapotú ingatlan is elérhető legyen a család számára, feltételezve a kellő önerőt. Ha pedig az Otthon Startra nem jogosultak, akkor is 4,9 millió forinttal magasabb összegű, 7%-os kamatozású, 20 év futamidejű piaci lakáshitelt tudnak felvenni, mint az adómentesség nélkül.
Előfordulhat, hogy a család más összeget tud/szeretne a törlesztőrészletre szánni. A bankok szabályain is múlik, hogy mekkora havi fizetnivaló vállalható a nettó fizetés függvényében, azonban ami biztos, hogy nettó 600 000 forintos jövedelem alatt a részlet nem haladhatja meg az igénylők nettó fizetésének a felét.
Tegyünk félre középtávú céljainkra
Természetesen a pluszbevételből valamilyen megtakarítás is indítható, ezzel megvalósíthatóvá válhatnak jövőbeli célok. Elsőként érdemes megnézni, hogy középtávon, 5-10 éves távlatban mit lehet kezdeni és elérni a pluszbevétellel.
Mit érdemes annak tennie, aki ilyen távon szeretne lakást vásárolni, azonban ehhez nincs meg a szükséges önereje? Az egyik ígéretes befektetés lehet egy lakástakarék-pénztár. Ez egy stabil befektetési lehetőség arra az esetre, ha valaki szeretne lakáscélra, vagyis lakásvásárlásra vagy -felújításra félretenni.
Aki 8 évre leköti a pénzét, az akár 11 277 032 forintot is ki tud venni a végén. Ez akkor elérhető, ha minden hónapban 90 000 forintot tesz félre valaki, ami az átlagkereset mellett a teljes pluszbevétel megtakarítását jelenti. Azonban, ha csak 50 000 forintot szánna havonta erre, akkor is 6 265 008 forintot tudna kivenni a megtakarítási idő végén, amely tud önerőként szolgálni egy jövőbeli lakáshitelhez. Fontos kiemelni, hogy ez a befektetési mód csak lakáscélra használható, így, ha nem ez a cél, nem ez a megtakarítási forma lesz megfelelő.
Szabad felhasználásra vannak egyéb befektetési módok, ha valaki például a fiatal gyermekének szeretne félretenni. A babakötvény mellett jó választás lehet egy megtakarításos életbiztosítás, amely egyszerre funkcionál biztosításként és befektetésként is.
Az úgynevezett unit-linked életbiztosítás keretén belül befektetési jegyekhez hasonló eszközöket vásárolnak, aminek a hozama a kiválasztott befektetési alap kockázatától is függ. Érdemes megjegyezni, hogy az életbiztosításoknak költségük is van: a TKM (teljes költségmutató) éves szinten 2-5% körül alakul átlagosan, ennyivel csökken a nettó hozam.
A költségeloszlás nem egyenletes, a befektetési idő elején jóval magasabbak a díjak, ami korlátozhatja a befektetés likviditását. A kezdeti időszakban előfordulhat, hogy a befektetés megszüntetése esetén még a befizetett összeget sem kapja vissza a megtakarító. Ugyanakkor előnye, hogy 10 éves megtakarítási időtávon az elért nyereség már adómentes lehet. (5 év után pedig csökkentett adó vonatkozik rá.)
Ha ennél flexibilisebb befektetést szeretnénk, akkor szóba kerülhet a legtöbb banknál már elérhető rendszeres megtakarítási modell is, amelyben az ügyfél kockázatvállalásának megfelelő befektetési jegyeket vásárolnak rendszeresen a megtakarított pénzből.
Felkészülés a nyugdíjas évekre
Aki ennél is hosszabb távban gondolkodik, annak már a nyugdíjas évei lebeghetnek a szeme előtt.
A nyugdíjas évekre érdemes minél hamarabb elkezdeni félretenni, hiszen az állami ellátás nem lesz elegendő. Az alacsony kockázatú nyugdíjbefektetések körülbelül 3 százalékos reálhozamot ígérnek évente, vagyis ennyivel növelik értéküket az infláció mértéke fölött.
Ha valaki elkezdi 35 évesen a frissen szerzett pluszjövedelmet félretenni, akkor mai értéken nagyjából 55 550 000 forint jöhet össze a nyugdíjas évekre (a korábban említett reálhozamok mellett). Akkor sincs semmi gond, ha nem a teljes pluszbevételt teszi félre valaki, hiszen reálértéken nézve akkor is körülbelül 27 750 000 forint megtakarítás gyűlik össze, ha csak az szja-mentességből származó bevétel felét fordítja erre a célra.
Ezek az összegek már komoly nyugdíj-kiegészítésként tudnak szolgálni: előbbi esetben havonta 263 000 forinttal, míg utóbbi esetben 132 500 forinttal lehet kiegészíteni az öregségi nyugdíjat, 90 éves korig.
Fontos, hogy a nyugdíj-megtakarítások mellé állami támogatás is járhat az adott évi befizetések után. De ez a személyi jövedelemadóból igényelhető vissza, aki ilyet nem fizet, az nem tud élni ezzel a lehetőséggel. Annak sem kell lemondania a pluszpénzről, aki már nem fizet ilyen adót – például mert 3 gyermekes édesanya –, ugyanis más közeli hozzátartozó is köthet rá nyugdíjbiztosítást. Így a hozzátartozó tudja a személyi jövedelemadójából visszaigényelni a támogatást, a biztosítás kedvezményezettje, vagyis a megtakarítás felhasználója pedig a másik fél lehet. (Például házastársak esetén szokott ez működőképes megoldás lenni.)
Október elsejétől a háromgyermekes édesanyák komoly extra jövedelemhez jutnak az szja-mentesség miatt. Ahhoz, hogy ez a pénz a legjobban hasznosuljon, át kell gondolni a rövid és hosszú távú pénzügyi helyzetüket és céljaikat. Ettől függően érdemes az extra jövedelmet felhasználni, legyen az kölcsönösszeg-bővítés, középtávú célra való készülés vagy nyugdíj-megtakarítás.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra hivatkozott, hogy az új kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása.