Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Bővülés látható a kiskereskedelemben a legfrissebb adatok szerint, de a tempó visszafogottnak mondható. Augusztusban a forgalom volumene (lényegében a mennyiségi eladások) éves szinten a naptárhatással korrigálva 2,4 százalékkal nőttek, júliushoz képest pedig kevesebb mint 1 százalékos volt a javulás. Az év első nyolc hónapjában pedig 2,8 százalékos volt a növekedés.
A volumenadatok mellett érdemes megnézni a forintban mért forgalmat is. Pontosabban azt, hogyan változott a kiskereskedelmi olló, amely a két érték alakulását tükrözi egymáshoz képest.
A forintban mért forgalom az első nyolc hónapban meghaladta a 13 122 milliárd forintot, ami bő 5 százalékos emelkedésnek felel meg. Másként: kerekítve 3 százalékkal nagyobb mennyiségű termékért több mint 5 százalékkal többet kellett fizetni. Ennél volt sokkal rosszabb a helyzet, mégpedig 2023-ban az extrém magas inflációs környezetben az év első nyolc hónapjában 22 százalékos volt az átlagos drágulás. A kiskereskedelmi forgalom volumene közel 10 százalékkal csökkent, miközben a boltokban elköltött összeg meghaladta a 11 887 milliárdot, ami több mint 10 százalékos mínuszt jelentett éves szinten.
A friss statisztikák alapján a Buksza, a HVG szerkesztőségi blogja azt nézte meg, hogy idén a különböző üzlettípusok hogyan teljesítettek ebből a szempontból. A részletes számokat ismertető alábbi adatgrafikán látszik, hogy az élelmiszer-, ital- és dohányüzletekben 2,7 százalékkal nagyobb mennyiséghez 6,6 százalékkal nagyobb költés tartozott. Az illatszerek esetében lényegében azonos volt a növekedés volumenben és árban. A könyveket, újságokat és papírárukat magában foglaló termékcsoportban felemás a helyzet, 2 százalékkal kisebb mennyiségért 3,3 százalékkal többet fizettek a vevők.
