A forint erősödése annyira gyorsan épült be az árakba, amire eddig még nem volt példa, az aszály és az energiaválság pedig a GDP-t csökkentheti, de az inflációban várhatóan nem okoz a 2022-es aszályhoz fogható károkat – véli a jegybank.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az inflációs cél 3-ról 2,5 százalékra csökkentése a szigorúbb jegybanki politikán keresztül csak minimálisan lassítja a gazdasági növekedést. A rosszabb forgatókönyvben az átállási áldozat kétszer nagyobb. Az új cél elérése közepette a kormány nem osztogathat, és nem erőltetheti a béremeléseket, az ütem ugyanis még mindig túl gyors.
A jegybank friss előrejelzése szerint az infláció idén alacsony marad, jövőre azonban 3 százalék fölé emelkedik, majd 2028-ban 2,5 százalékra lassul, vagyis az új inflációs célra. A gazdaság idén csak 1,8 százalékkal nőhet, 2027-ben és 2028-ban közel 3 százalékkal. A külső bizonytalanságok miatt a monetáris tanács leállt a kamatvágásokkal, és visszaáll „adatvezérelt módba”, havi egyedi döntéshozatalra.
A mostani 3 százalék helyett 2028-tól 2,5 százalék lesz a magyar jegybank inflációs célja. De mivel a jegybank e cél elérésére optimalizál, a döntéseket ez máris befolyásolja. A jegybank szerint a célcsökkentésre most van tér, a hatásai kedvezők lesznek, nem mellesleg szükséges az euróbevezetéshez.
Az alapkamat marad 5,5 százalékon, vége a júniusban indított kamatcsökkentési ciklusnak. A jelek szerint a jegybank monetáris tanácsa az óvatosságra voksol a romló külső körülmények közepette.
Az euró bevezetéséhez a pénzügyi kormányzat és a jegybank között olyan fegyelmezett, egymás szándékait értő, támogató együttműködésére van szükség, amire eddig még nem volt példa. A többi teendő sem rutingyakorlat, és a gazdaságpolitikai eszköztár nem éppen eurókonform.
Az érveléséhez számokat is közlő MKIK szerint a mesterséges árszabályozás kivezetésére a legjobb alkalom nyáron lett volna, de a további késlekedéstől csak még nagyobb kockázat várható.
Jelentősen javított az MBH az inflációs előrejelzésén, és egy kicsit jobb lett a GDP-növekedési prognózis is.
Nyomozások indultak és még több embert gyanúsítottak meg a régi rendszer több ügyében is; egyelőre megúszta az Audi győri gyára a bezárást; évtizedek óta nem látott élelmiszerár-csökkenést mért a KSH. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az energiaválság és az, hogy a forint május óta gyengült, még nem igazán látszik meg az árakban, a bérnyomás és az aszály ronthat majd a helyzeten.
Minimálisan gyorsult az infláció, de még így is nagyon alacsony. Az élelmiszerek áraiban történelmi szintű esést mértek, leginkább a szolgáltatások drágultak.
Az elmúlt négy évben a generációs különbségek köré rendeződve eltérő pályán mozgott a magyar háztartások hangulata.
Egy elemző szerint érdemes megfontolni a két évvel későbbi bevezetést is, hogy inkább az előnyeit élvezzük, és ne a hátrányait.
Elmondta a jegybankelnök, miért döntöttek az újabb kamatcsökkentés mellett, mi várhat a magyar gazdaságra, de megkérdezték arról is, számít-e arra, hogy kikerül még gyanús ügy Matolcsy György elnöksége idejéből.
Csak Svédországban és Csehországban volt kisebb az infláció.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi középtávú inflációs cél túl magas. Amennyiben ez döntéshozói szinten is lecsapódik, az sokrétű átalakításokhoz vezethet a magyar nemzetgazdaság szövetében. Érintheti az államháztartást, a fizetéseket, vagy akár azt is, hogy hétköznapi tárgyakért mennyit kell fizetni a boltban.
Utoljára 2016 novemberében mértek kisebb értéket, mint a júliusi 1,2 százalék. Nagyot csökkentek az élelmiszerárak, közben drágultak a szolgáltatások.
Varga Mihály jegybankelnök a 120 oldalas jelentésről szóló összefoglalójában kiemelte: amióta ő lett az elnök, az MNB az alapfeladatára koncentrál, ami az árstabilitás elérése és fenntartása.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa júliusban folytatta az előző hónapban meghirdetett kamatcsökkentési ciklust, az alapkamat új mértéke 5,75 százalék. Az iráni háború fellángolásától és az olajárak emelkedésétől eltekintve a körülmények továbbra is kedvezők.
A magyar gazdaság háromnegyedét kitevő ágazatok első körben inkább vesztesei a forint hirtelen erősödésének, a belföldi piacra termelő, sokszor állami tulajdonú szegmensek viszont profitálhatnak a folyamatokból – összegzi az UniCredit Bank vizsgálódását ifjabb Becsey Zsolt vezető közgazdász.
