A várakozásokhoz képest is jól alakulnak a kormány eddigi intézkedései, de a „kegyelmi időszak” csak addig tart, amíg papírra nem vetik mindezt. Lehet spórolni a Tisza ígéreteivel, de hosszabb távon szükség lesz fájdalmas döntésekre is.
Miközben a választók többsége örül, egy új kormánnyal a tőzsdék is általában türelmesek. Mi mozgatja a befektetőket?
A forint ereje és az ország kockázati felárának javulása indokolhatna egy kamatcsökkentést, de még ki kell derülnie, mindez mennyire tartós. Az iráni háború inflációs kockázatokat hordoz. Ha minden jól alakul, júniusban már kamatvágás jöhet.
Bár a forint erős, az iráni háború ársokkal fenyeget. A jegybank tartja a magas, 6,25 százalékos alapkamatot.
Mellár Tamás szerint a KSH vezetése az Orbán-kormány igényeit kiszolgálandó manipulált adatokat, egyebek mellett a szegénységi statisztikákat, de új módszertant kellene bevezetni és revíziót kellene végrehajtani az infláció és a GDP-számítás területén is. A KSH felső vezetését szerinte le kellene váltani, az új vezetőséget pedig az Országgyűlésnek kellene kineveznie.
A kiadásaikban nagyobb súllyal jelennek meg azok a tételek, amikre semmiféle árstop nem vonatkozik.
A KSH februárban 1,4 százalékos inflációt mért, a 30 és 59 év közöttiek eközben átlagosan 18 százalékos drágulást tapasztaltak.
Áprilisban több éves csúcson volt az infláció, de Trumpnak elmondása szerint ez még csak eszébe sem jut, amikor egy esetleges megállapodás megkötésére gondol.
Ha az idei év első négy hónapjának inflációs adatainak átlagát nézzük, akkor a díjemelés annak hétszerese.
A szokásos tavaszi drágulás jelent meg az élelmiszerek és a ruházati termékek áremelkedésében. Az energia a januári rezsistop miatt, a külföldi utak az erősödő forint miatt lettek olcsóbbak. A közel-keleti konfliktus hatása még alig érezhető itthon, de az bizonytalan, hogy meddig.
Két hónap után tért vissza az infláció 2 százalék fölé. Ebben szerepe volt annak is, hogy a benzinárat mesterségesen alacsonyan tartották, és annak is, ahogyan a rezsi számítását megbolygatták. Az iráni háború hatásai még nem mutatkoznak, az élelmiszerek világpiaci áresése annál inkább.
A hamarosan hivatalba lépő Tisza-kormány által bejelentett eurócsatlakozási irány pozitív fejlemény a költségvetés számára, de fontos, hogy a közös deviza bevezetése megfelelő intézményi és gazdasági körülmények közt történjen – figyelmeztet Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Arról is beszél, kell-e kiigazítás a költségvetési hiány kordában tartására.
Az MNB reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben készen állunk arra, hogy segítsük az igazságszolgáltatás munkáját, és szeretnénk a feleslegessé vált ingatlanokat értékesíteni – summázta törekvéseit Varga Mihály jegybankelnök, aki a HVG-nek adta az első interjút.
Sok a bizonytalanság, a forint erősödése legfeljebb ellensúlyozni képes az iráni háború energiaár-sokkját. A jegybank óvatos üzemmódban marad, az alapkamat pedig 6,25 százalékon.
Az eddig vártnál gyengébb, ráadásul törékeny növekedést vár az Egyensúly Intézet 2026-ra.
A Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint az európai átlagnál jobban fog teljesíteni a magyar gazdaság. Igaz, ebben nagy szerepet játszott az is, hogy az elmúlt négy év adataival nem büszkélkedhetünk.
Szoros együttműködésre lesz szükség Varga Mihály MNB-elnök és Magyar Péter hamarosan felálló új kormánya között, hogy elfogadott szintre vigyék le az inflációs célt. Az új kormánytól kiszámítható gazdaságpolitikát és a piactorzító intézkedések kivezetését várja a Raiffesen vezető elemzője, Török Zoltán, aki szerint le kell törni a brutális hiányt, ami nagy kihívás lesz a várható gyengécske növekedés mellett, és még ki tudja, hány csontváz van a leköszönő Orbán-kormány szekrényében.
A háztartások inflációs érzékelése és inflációs várakozása is érdemben csökkent. Az egy évre előre tekintő várakozás még mindig 7 százalék fölött áll, ami irreálisan magas. Több háztartás tervez megtakarítani a következő évben.
Az iráni háború hatásai még nem jelentek meg a hazai fogyasztói árakban, és van rá esély, hogy idén már nem is nagyon fognak, inkább jövőre. Az áremelések hiánya ugyanakkor gyenge keresletre utal, ami nem sok jót ígér a gazdasági növekedést illetően.
Még mindig 2 százalék alatti az infláció. Az iráni háború első heteiben a benzinárat még csökkenőnek mérték a tavaly ilyenkorihoz képest, az élelmiszerárak stagnáltak, a rezsi pedig nem drámai módon nőtt, ahogy beérkeztek a januári hideg fogyasztási adatai.
