IMF: 1,9 százalék lehet idén a magyar gazdasági növekedés
A Nemzetközi Valutaalap javította a magyar gazdaság növekedési kilátásait. Az áprilisban becsült 3,8 százalék helyett már csak 1,9 százalékos inflációval számol a szervezet az idei évre.
#infláció
Már Matolcsyék brutális tőkehiányt hoztak össze, a forinterősödés végképp betett az MNB-nek
Eddig nem látott méretű, közel 3300 milliárd forintos tőkehiányt mutat a Magyar Nemzeti Bank idei első féléves mérlege. Bár ez is adósság – mivel a jegybank saját magának tartozik vele –, a törvényi szabályozás nem ad választ arra, meddig működhet így az intézmény.
Elemzők az inflációról: Nem rossz!
Volt kicsi és nagy meglepetés is a friss inflációs adatokban.
Kicsit nőtt az infláció, de még mindig alacsony szinten maradt
Az élelmiszerek ára tovább csökkent, a szolgáltatások jelentősen drágultak – kijöttek a friss KSH számok.
EGKT: Csak 1,6 százalék lehet idén a magyar gazdasági növekedés
2026-ban csak lassan nő a GDP, sőt, jövőre sem lesz repülőrajt, 2,5 százalékos növekedés várható.
Vége a nagy béremeléseknek Magyarországon, szja-csökkentéssel kompenzálhat a Tisza-kormány
Elkezdődtek a tárgyalások a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról. Bár a felek még nem tették meg tétjeiket, az irány egyértelmű. Jövőre a kormány csökkenti az szja-t, legnagyobb, 6 százalékpontos mértékben a minimálbérnél, cserébe a bruttó minimálbér bőven 10 százalék alatt, a garantált bérminimum még kisebb mértékben nő. A későbbi években 6 százalék körüli béremelési pályára kell berendezkedni az euróhoz vezető úton.
Kisebb GDP-növekedés, jövőre növekvő infláció, lassuló bérnövekedés – kiderült, mire számít az MNB a magyar gazdaságban
A forint erősödése annyira gyorsan épült be az árakba, amire eddig még nem volt példa, az aszály és az energiaválság pedig a GDP-t csökkentheti, de az inflációban várhatóan nem okoz a 2022-es aszályhoz fogható károkat – véli a jegybank.
Rövid távon fájni fog az inflációs cél csökkentése, az a kérdés, mennyire
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az inflációs cél 3-ról 2,5 százalékra csökkentése a szigorúbb jegybanki politikán keresztül csak minimálisan lassítja a gazdasági növekedést. A rosszabb forgatókönyvben az átállási áldozat kétszer nagyobb. Az új cél elérése közepette a kormány nem osztogathat, és nem erőltetheti a béremeléseket, az ütem ugyanis még mindig túl gyors.
Az MNB kisebb gazdasági növekedést vár idénre és a következő két évre
A jegybank friss előrejelzése szerint az infláció idén alacsony marad, jövőre azonban 3 százalék fölé emelkedik, majd 2028-ban 2,5 százalékra lassul, vagyis az új inflációs célra. A gazdaság idén csak 1,8 százalékkal nőhet, 2027-ben és 2028-ban közel 3 százalékkal. A külső bizonytalanságok miatt a monetáris tanács leállt a kamatvágásokkal, és visszaáll „adatvezérelt módba”, havi egyedi döntéshozatalra.
A jegybank is elindul az eurózóna felé, csökkenti az inflációs célt
A mostani 3 százalék helyett 2028-tól 2,5 százalék lesz a magyar jegybank inflációs célja. De mivel a jegybank e cél elérésére optimalizál, a döntéseket ez máris befolyásolja. A jegybank szerint a célcsökkentésre most van tér, a hatásai kedvezők lesznek, nem mellesleg szükséges az euróbevezetéshez.
Maradt az alapkamat – tényleg mini lett Varga Mihály első kamatcsökkentési ciklusa
Az alapkamat marad 5,5 százalékon, vége a júniusban indított kamatcsökkentési ciklusnak. A jelek szerint a jegybank monetáris tanácsa az óvatosságra voksol a romló külső körülmények közepette.
Varga Mihály öröksége és a forint védelme: erőltetett menet vezet a magyar euróhoz
Az euró bevezetéséhez a pénzügyi kormányzat és a jegybank között olyan fegyelmezett, egymás szándékait értő, támogató együttműködésére van szükség, amire eddig még nem volt példa. A többi teendő sem rutingyakorlat, és a gazdaságpolitikai eszköztár nem éppen eurókonform.
Az árrésstop haladéktalan kivezetésére sürget a kereskedelmi és iparkamara
Az érveléséhez számokat is közlő MKIK szerint a mesterséges árszabályozás kivezetésére a legjobb alkalom nyáron lett volna, de a további késlekedéstől csak még nagyobb kockázat várható.
MBH: A nagy béremelések korának vége
Jelentősen javított az MBH az inflációs előrejelzésén, és egy kicsit jobb lett a GDP-növekedési prognózis is.
És akkor 49 500 forintos limonádéval védték meg a magyar szuverenitást
Nyomozások indultak és még több embert gyanúsítottak meg a régi rendszer több ügyében is; egyelőre megúszta az Audi győri gyára a bezárást; évtizedek óta nem látott élelmiszerár-csökkenést mért a KSH. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Elemzők az inflációról: az év végén és jövőre nőhetnek jobban az árak
Az energiaválság és az, hogy a forint május óta gyengült, még nem igazán látszik meg az árakban, a bérnyomás és az aszály ronthat majd a helyzeten.
KSH: Évtizedek óta nem estek ekkorát az élelmiszerárak
Minimálisan gyorsult az infláció, de még így is nagyon alacsony. Az élelmiszerek áraiban történelmi szintű esést mértek, leginkább a szolgáltatások drágultak.
Óriási a szakadék a fiatalok és az idősek gazdasági várakozásai között
Az elmúlt négy évben a generációs különbségek köré rendeződve eltérő pályán mozgott a magyar háztartások hangulata.
Nagyon meredek pálya vezet a 2031-es euróbevezetésig
Egy elemző szerint érdemes megfontolni a két évvel későbbi bevezetést is, hogy inkább az előnyeit élvezzük, és ne a hátrányait.
Varga Mihály: Az emberek és a cégek is kisebb inflációt várnak, mint pár hónapja
Elmondta a jegybankelnök, miért döntöttek az újabb kamatcsökkentés mellett, mi várhat a magyar gazdaságra, de megkérdezték arról is, számít-e arra, hogy kikerül még gyanús ügy Matolcsy György elnöksége idejéből.