Pénznemváltás
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
2025 augusztusában a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,9 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, idén júliushoz képest pedig a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,8 százalékos volt a növekedés, jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,3 százalékkal emelkedett, az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,9 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,0 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,9%-kal bővült. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 8,7, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben és az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 6,6, a használtcikk-üzletekben 3,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,5, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 0,3 százalékkal nőtt.
A kiskereskedelmi forgalomból 7,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 6,6 százalékkal emelkedett, a benzinkutak forgalmának volumene 2,2 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 9,6 százalékkal emelkedett.
Augusztusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1735 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott. Idén január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,7 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
KSH
„Bár az árrésstopnak tavasszal volt egyszeri inflációcsökkentő hatása, a magyar gazdaság ettől nem áll kedvező pályára” – kommentálta az adatokat Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte a kiskereskedelmi forgalom bővülése továbbra is messze elmarad a várakozásoktól, a fogyasztói árak emelkednek, és ezt a lakosság is érzékeli.
Az árrésstop a kiskereskedelemre igyekszik hárítani a gazdasági problémák megoldását, miközben a kormány a saját háza táján olyan intézkedéseket tart életben (az élelmiszer áfát 31,5 százalékra növelő különadó), vagy vezet be (MOHU visszaváltási díjainak csökkentése, EPR díjak emelése, plázastop kiterjesztése), amelyek tovább rontják a kiskereskedelem szereplőinek helyzetét és kárt okoznak a vásárlóknak minden egyes nap az OKSZ szerint.
„Ezek a lépések növelik az inflációt és rontják a szolgáltatás színvonalát az által, hogy a vásárlók kényelmét szolgáló beruházások maradnak el. A nemzetközi üzletláncoknál 100 forint értékesítési bevételből már tavaly is 40 fillér veszteség keletkezett. Ez elszívja lehetetlenné teszi a hatékonyság javítását, és csökkenti a kiskereskedelem által indított akciók számát és mértékét. Ez fenntarthatatlan konstrukció, ami törvényszerűen visszaüt a vásárlókra” – kommentált Kozák.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint összességében általánosan jó, de nem kiemelkedő teljesítményt láttunk augusztusban a kiskereskedelemben. Szerinte a továbbra is relatíve alacsony fogyasztói bizalom – amely legutóbb jelentősebb egyhavi javulást mutatott – még mindig visszafogja a költekezési kedvet. De talán az év vége felé kibontakozhat egy tartósabb javulás mind a bizalom, mind a fogyasztás tekintetében.
Amennyiben azonban ez a keresletélénkülés elmarad, az egyértelműen komoly gondot jelenthet reálgazdasági szempontból, mivel jelenleg egyedül a fogyasztás képes a magyar gazdaságot kifelé húzni a gödörből.
Ennek a motornak a lefulladása azzal járna együtt, hogy az ING Bank által az idei évre előrejelzett 0,7 százalékos GDP-növekedés elérése is nehézségekbe ütközne.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint 2025-ben éves átlagban 3 százalékhoz közeli növekedésre lehet számítani. 2026-ban is a nettó reálkeresetek alakulása lesz a kulcskérdés a kiskereskedelem teljesítménye szempontjából. Közölte:
Még várni kell a jövő évi bérmegállapodásra, de a versenyszférában 5,5 százalék körüli nettó reálbérnövekedéssel számolunk. Így a kiskereskedelmi forgalom enyhén élénkülhet, ami 3,5 százalék körüli éves bővülést vetít előre.
