Egymilliós lakhatási támogatást kaphatnak a közalkalmazottak, köztisztviselők – itt vannak a részletek

Hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátották a közalkalmazottak és köztisztviselők évi 1 millió forint összegű otthontámogatásáról szóló jogszabálytervezetet.

Kik vehetik igénybe az otthontámogatást?

• A törzskönyvi jogi személynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek (ilyen szervek például a helyi önkormányzatok, költségvetési szervek alkalmazottai, ideértve a katonákat, rendvédelmi dolgozókat);
• a felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti vagy egészségügyi feladatot ellátó intézménynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek;
• a közfoglalkoztatottak;
• a nevelőszülők;
• a háziorvosok, gyermekorvosok, fogorvosok;
• a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek;
• a polgármesterek, a közgyűlés, valamint a képviselő-testület tagjai.

Nem jogosult a támogatásra az, aki kizárólag vállalkozói szerződés, megbízási szerződés alapján dolgozik az adott szervezeteknek. Emellett nem jogosult a támogatásra a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az önkéntes tartalékos katonák.

Az otthontámogatás igénylési feltételei

Azok a személyek, akik a fenti feltételeknek megfelelnek, alanyi jogon jogosultak az otthontámogatásra abban az adóévben. Azok csak arányosan kaphatják meg a támogatást, akik nem a teljes adóévben dolgoztak az adott szervezetnél. (Ha valaki fél évig dolgozott az önkormányzatnál, az adott évben csak a támogatás felére lesz jogosult.) Ezalól kivételt képez az az eset, ha a munkaviszony a foglalkoztatott halálával szűnik meg.

Ugyanez igaz a részmunkaidőben foglalkoztatottakra is. Aki négy órában dolgozik az adott szervezetnél, az a teljes évre járó támogatásnak legfeljebb a felét kaphatja meg.

Nem lehet halmozni a támogatást: csak egyszer használhatja ki az a személy a támogatást, aki több olyan jogviszonnyal is rendelkezik, amely alapján a támogatásra jogosult lehet. Emellett nem kombinálható az otthontámogatás a 35 év alattiakat megillető lakásbérleti vagy lakáscélú hitel törlesztésére fordítható támogatásával. 

Tartós távollét esetén is jár a támogatás, ugyanakkor a próbaidő alatt a kedvezményt nem lehet kihasználni. Ezalól kivételt képez az az eset, amikor valaki munkahelyet váltott, és az új munkahelyén próbaidőt írtak elő. Jelen esetben természetesen elvárás, hogy mind az új, mind a régi munkahely megfelelő legyen az otthontámogatás szempontjából.

Milyen célra igényelhető az új támogatás?

A támogatás összege évente legfeljebb nettó 1 millió forint lehet.

Két megfelelő felhasználási cél ismert jelenleg:

• lakásvásárláshoz, építkezéshez önerőként lehet az otthontámogatást felhasználni;
• lakáscélú kölcsönszerződés havi törlesztőrészlete vagy lakáscélú zárt végű lízingszerződés havi díja rendezhető a támogatásból.

Két dolog nem teljesen egyértelmű a Bankmonitor szakértői számára: egy új lakás vásárlása, építkezés esetén az önerő kiegészítésébe belefér az is, ha valaki csak saját megtakarításból szerezné meg az ingatlant, vagy mindenképpen szükség lenne hozzá lakáshitelre is? A lakáscélú jelzáloghitelek alatt a rendelet mindenképpen lakásvásárlási, építési célhoz kapcsolódó kölcsönt ért, vagy megfelel más lakáscélú hitel is? (Az utóbbiról a rendelet egyik pontja lakásvásárlási hitelt említ, de máshol csak lakáscélú kölcsönnek említi.)  

Fontos, hogy a lakáskölcsön részbeni vagy teljes előtörlesztésére a támogatás nem fordítható.

Ha egy személynek több lakáscélú kölcsöne is van, akkor mindegyik hitel törlesztésére lehet fordítani a támogatás összegét. Ez természetesen abban az esetben lehet lényeges, ha a havi keretnél (83 333 forintnál) kisebb külön-külön a hitelek havi részlete.

Előfordulhat az az eset is, amikor egy hitelre szeretne két kedvezményre jogosult személy az otthontámogatást felhasználni. Például egy házaspár mindkét tagja megfelelő helyen dolgozik, és a közösen vásárolt ingatlanhoz felvett lakáshitel törlesztésére fordítanák mindketten a havi 83 333 forintos összeget. Erre van lehetőség, amennyiben a két személy adós és adóstárs volt eredetileg és jelenleg is a kölcsönügyletben. Továbbá a két fél a lakásban tulajdonszerző volt/lett.

Hogyan lehet kihasználni a támogatást?

• A munkáltatónak, az intézmény fenntartójának 2025. november 15-ig kell a Kincstár felé elektronikus úton jeleznie, hogy szeretne a munkavállalóinak otthontámogatást nyújtani. Ezt követően az érintett munkaadóknak (ahol a munkaadónak van külön fenntartója, ott ezt a bejelentést a munkaadó a fenntartó felé teszi meg).
• Az érintett munkaadók 2025. december 1-ig megkeresik, tájékoztatják a munkavállalóikat a támogatással kapcsolatban. 
• A munkavállaló a megfelelő dokumentum kitöltésével a munkaadójánál tudja kérni a támogatást. 
• A munkaadó az alábbi ütemezés alapján bejelenti az igényeket a Kincstár felé:
  • a 2025. december 1. napjáig beérkezett munkavállalói bejelentések alapján 2025. december 15. napjáig,
  • a 2026. január 1. napjáig beérkezett munkavállalói bejelentések alapján 2026. január 15. napjáig,
  • a 2026. február 1. napjáig beérkezett munkavállalói bejelentések alapján 2026. február 15. napjáig,
  • a 2026. március 1. napjáig beérkezett munkavállalói bejelentések alapján 2026. március 15. napjáig,
  • a 2026. március 1. napját követően beérkezett munkavállalói bejelentések alapján negyedévente.
• A Kincstár az igénybejelentési határidőt követő hónap ötödik napjáig folyósítja a munkáltató részére az otthontámogatást. A támogatást bruttó összegben, azaz járulékokkal növelten kapja meg a munkaadó.
• A hiteltörlesztést, lízingdíjat az adott havi esedékességet követő 10. napig folyósítja a munkaadó. Az adott havi támogatás nem haladhatja meg az adott havi törlesztőrészletet, de legfeljebb az éves keretösszeg egy tizenketted része lehet. A tárgyévi folyósítás utolsó hónapja december lehet. Ha valaki év közben igényli a támogatást, de a teljes évre, akkor az első részlettel az adott évből addig eltelt hónapokra járó támogatást is kiutalják. A fentiektől eltérően legelőször 2026 februárjában utalnak ki dupla összeget a 2025. december első napjáig beérkezett munkavállalói kérelmek alapján jóváhagyott támogatások alapján.
• Az önerő céljára igényelt otthontámogatást a munkaadó a kérelem és megfelelő nyilatkozat beérkezését követő 15 napon belül folyósítja. Ha a lakásvásárlás a nyilatkozattól számított 180 napon belül nem jön létre, akkor a támogatást egy összegben vissza kell fizetni.

A támogatás visszafizetésének szabályai

A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összeggel kell rendezni a munkáltatón keresztül az állam felé.

Ha időközben a munkáltató számára kiderül, hogy túl magas összeget fizetett hiteltörlesztésre a munkavállaló számára, akkor a pluszban kifizetett összeget a munkavállalónak vissza kell fizetnie.

Ha a kölcsönszerződés megszűnik, semmissé válik, felmondják, és ez a munkavállalónak felróható okból következik be, illetve a kölcsönszerződés megkötését követő 2 éven belül kerül sor, akkor az adott hitelszerződéshez igénybe vett otthontámogatást jegybanki alapkamattal növelten vissza kell fizetnie a munkavállalónak.

Ha a munkavállaló 3 hónapot meghaladó késedelembe esik a hiteltörlesztésével, akkor a meg nem fizetett, késedelmes részletekre járó otthontámogatást vissza kell fizetni a munkaadó részére.

Ha a munkavállaló a támogatás első folyósítását követő fél éven belül felmond, vagy munkaviszonya az ő kezdeményezésére közös megegyezéssel megszűnik, akkor a kapott teljes támogatást köteles a munkavállaló jegybanki alapkamattal növelten visszafizetni. Ugyanez történik, ha a munkaadó a munkavállalót neki felróható magatartása miatt elbocsátja. Ez a kikötés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a munkát vált, és az új munkahely is megfelel a támogatás feltételeinek.

A munkaadó a visszafizetésnél engedélyezhet legfeljebb 12 havi részletfizetést.

A Bankmonitor számára nem egyértelmű, hogy a jegybanki alapkamatot minden visszafizetési esetben rá kell számolni a támogatásra, vagy ez csak a jogszabályban konkrétan nevesített esetekben jelenik meg pluszbüntetésként.

A rendelet a kihirdetést követő napon lépne hatályba, ugyanakkor a támogatás a 2026-os évre igényelhető első alkalommal.

Adózás, határidő és egyéb kérdések

A támogatáshoz kapcsolódik adófizetési kötelezettség, azt a munkavállalónak kell az adóbevallásában szerepeltetnie?

Fontos hangsúlyozni, hogy a támogatást a Kincstár bruttó összegben, járulékokkal növelten utalja ki a munkaadó felé, így teljes évre vetítve a munkaadó megkaphatja a teljes nettó 1 millió forintot. A munkavállalónak nem kell külön intézkednie ezzel kapcsolatban. Az adómegállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettséget az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást az Államkincstártól igényli, lehívja. Ez az eddigiek alapján a munkaadó lenne.

Meddig jár a támogatás?

A támogatásnak nincs jogszabályban rögzített határideje. Mégis van egy olyan kitétel a tervezetben, ami a kedvezménnyel kapcsolatban ebből a szempontból lényeges.

„Az otthontámogatás abban az évben vehető igénybe, amelyik évben annak forrása az adott évi központi költségvetésben rendelkezésre áll.”

Ez alapján nem jár abban az évben a támogatás, amelyben a költségvetésben nem terveznek ilyen célra keretet.

Más lakástámogatásokkal összevonható az otthontámogatás?

Az eddig megismert szabályok alapján igen. Egyedül a fiatal, 35 év alattiaknak adható béren kívüli juttatásként nyújtott lakásbérleti díj- vagy lakáscélú hiteltörlesztési támogatással nem vonható össze a kedvezmény. Így a csok pluszt, Otthon Start hitelt igénylők számára is elérhető lehet ez a kedvezmény.