A magyar gazdaság uniós összehasonlításban is gyengén muzsikált

„A szomszédunkban zajló háború elhúzódása, az EU rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodása és Brüsszel háborúpárti politikája gátolja a gazdaság növekedését” – magyarázta a szokásos propagandapanelekkel a harmadik negyedéves GDP-adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A magyar gazdaság a harmadik negyedévben stagnált a második negyedévhez képest, más szóval a GDP volumenének változása 0 (nulla) százalék volt – írta előzetes jelentésében a KSH. Éves alapon, 2024 harmadik negyedévéhez képest a GDP 0,6 százalékkal bővült.

Bár a szaktárca a külső körülményeket okolja, az érvelést legalábbis részben cáfolják az uniós szintű adatok. Az Eurostat adatközlése szerint a harmadik negyedévben

uniós átlagban 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest.

A magyar nullaszázalékos változás kis jóindulattal a középmezőny hátsó fertályát jelenti. Ráadásul a tagországok egy része még nem tette közzé a maga harmadik negyedéves adatát, ha minden szám meglesz, a nulla százalék már inkább csak a lista végére lesz elég.

Igaz, a német, az osztrák és a szlovák gazdaság hasonló teljesítményt mutat, mint a magyar (szlovák adat még nincs), ugyanakkor Csehország sokkal nagyobb gazdasági növekedést produkál – és a nullánál jóval nagyobb szám várható Lengyelországból is. Nehéz lenne amellett érvelni, hogy ezeket az országokat a háború nem érinti.

Hasonló a helyzet éves összevetésben (2024 harmadik negyedévéhez viszonyítva), a magyar 0,6 százalék a középmezőny vége, de a listán elfoglalt helyezés romlani fog, ha a hiányzó adatok beérkeznek.

És tegyük hozzá: 2024 harmadik negyedéve Magyarországon különösen gyenge volt, negyedéves és éves alapon is 0,4 százalékos visszaeséssel. Ehhez képest a 0,6 százalékos növekedés egyáltalán nem tekinthető acélosnak, avagy alacsony volt a bázis.