A magyar gazdaság a harmadik negyedévben stagnált a második negyedévhez képest, más szóval a GDP volumenének változása 0 (nulla) százalék volt – írja előzetes jelentésében a KSH. Éves alapon, 2024 harmadik negyedévéhez képest a GDP 0,6 százalékkal bővült.
Ezzel a magyar gazdaság az év első három negyedévében összesen 0,2 százalék növekedést mutatott fel.
Az előzetes jelentés szerint a bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. Az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét.
Az adatok kellemetlenek, de nem váratlanok. Nagy Márton gazdasági miniszter hétfőn, a ferihegyi repteret érintő fejlesztések apropóján tartott sajtótájékoztatón azt prognosztizálta az Indexnek: a második negyedévhez képest stagnálás (tehát 0 százalék körüli változás) 2024 harmadik negyedévéhez képest pedig mindössze 0,5 százalék növekedés lehetett a harmadik negyedévben. A tárcavezető figyelmeztetett, hogy az adatok valamivel rosszabbak lesznek a piaci várakozásoknál.
A kormány 2025-re már gazdasági repülőrajtot vizionált, ez aztán elmaradt, így a kormány is inkább hanyagolta a kifejezést. Meglepő módon Orbán Viktor miniszterelnök vette elő újra október elején.
A kormányfő szerint a repülőrajt júliusban elkezdődött.
Ami annyiban igaz, hogy a kormány elkezdte a választások előtti osztogatást (adókedvezmények, támogatott hitelek stb.), de ami a gazdaságot illeti, az még mindig egyhelyben toporog.
Az elemzők negyedéves alapon a GDP 0 százalékos változását, éves alapon 0,9 százalékos bővülést jósoltak előzetesen a Portfolio.hu megkeresésére. Mármint ez a konszenzus adódott az előrejelzések összesítése alapján, előrejelzéseik ugyanakkor meglehetősen nagy szórást mutattak: negyedéves alapon -0,5 és +0,5 százalék között, míg éves alapon 0,3 és 1,4 százalék között szóródtak a prognózisok.

Ami érthető, a szeptemberi ágazati statisztikák legtöbbját még nem közölte a KSH, vagyis egyelőre a harmadik negyedévből csak a júliusi és az augusztusi részletek ismertek. Azok alapján a pocsék negyedéves teljesítmény kicsit sem meglepő.
- Az ipar kibocsátása augusztusban a szokásosnál is pocsékabbul alakult. A termelés volumene 7,3, munkanaphatástól megtisztítva 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipari kibocsátás júliushoz képest 2,3 százalékkal zsugorodott a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján. A járműgyártás 20 százalékkal zuhant éves alapon, az akkugyártás 10 százalékkal volt kisebb. Az ipari kibocsátás ezzel már a 2021-es szint 92 százalékát sem érte el.
- Még nagyobb – még kellemetlenebb – meglepetést okozott az építőipar augusztusban: éves alapon 14 százalékkal, júliushoz képest 11 százalékkal esett. A szektor a 2021-es kibocsátásának mindössze 86 százalékát produkálta.
- A beruházások visszaesnek, a második negyedévben 8 százalék volt a csökkenés éves alapon, és a harmadik negyedévben sem lehetett fordulat: az állam még mindig megszorítási üzemmódban van (miközben már elkezdődött a választási osztogatás, de az leginkább a fogyasztást támogathatja), a vállalkozások pedig bizonytalannak látják a jelent és a jövőt.
- A mezőgazdaság súlya a GDP-ben nem jelentős, az aszály ugyanakkor hatalmas károkat okozott, éves szinten az ágazat 0,2 százalékponttal mérsékelheti a gazdasági növekedést a jegybank számításai szerint.
- Az egyetlen pozitívum a magyar gazdaságban jelenleg, hogy a belső kereslet stabil és bővül, a kiskereskedelmi forgalom 2 százalék körüli mértékben éves alapon (a január-augusztusi átlag 2,8 százalék).
A részletes GDP-adatokat a KSH csak később közli, de a kép alighanem nagyon hasonló lesz a második negyedévben látotthoz. Akkor a magyar gazdaság éves alapon 0,2 százalékkal nőtt, a rendkívül gyenge első negyedévhez képest 0,4 százalékkal.
Az első félév így összességében 0,1 százalékos visszaesést hozott 2024 első feléhez képest
a kiigazított számok szerint, stagnálást a nyers adat alapján. A növekedéshez a szolgáltatások és a fogyasztás járultak hozzá, az ipar és a mezőgazdaság pedig visszafogták a gazdaságot.
Előre tekintve a negyedik negyedév már jobb lehet a harmadiknál, némi élénkülés várható – vagy legalábbis a visszaesés lassulása – a beruházások terén, az iparban (ha másért nem, a legalább részleges termelésbe álló új gyárak miatt), a választási osztogatás élénkítheti az építőipart és tovább támogathatja a fogyasztást.

Mindezzel együtt
az év egészét tekintve 0,5 százalék körüli gazdasági növekedés valószínű.
Magyarán gyakorlatilag folytatódik a magyar gazdaság 2022 közepe óta tartó stagnálása.