Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az orosz energiahordozók is szóba kerülnek majd, a magyar kormány abban reménykedik, hogy „egy nagyon sikeres tárgyalássorozatot tudunk lezárni”.
Az orosz–ukrán háború ügye mellett a magyar–amerikai gazdasági, hadiipari és energetikai együttműködés is napirendre lesz Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök november 7-i washingtoni találkozóján – közölte Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Orbán Balázs szerint az Egyesült Államok semleges külső szereplőként jár el az orosz–ukrán konfliktusban és „egy nagyon bonyolult és összetett diplomáciai manőversort hajt végre”, hogy le lehessen zárni. Ennek egyik lehetséges eleme a Budapestre tervezett békecsúcs – amelyet határozatlan időre elhalasztottak –
és az is, hogy mindkét harcoló félre nyomást gyakorolnak.
„Az orosz energia felhasználása számunkra nem egy ideológiai kérdés, hanem egy realitás” – mondta Orbán Balázs, amit azzal indokolt, hogy Magyarországnak nincs tengeri kijárata, a tengeri kijárat felől érkező vezetékek kapacitása pedig nem elegendő. Szerinte az amerikaiak pontosan ismerik a magyar helyzetet, és november 7-én erről is tárgyalnak majd. A magyar kormány abban reménykedik, hogy „egy nagyon sikeres tárgyalássorozatot tudunk lezárni”.
Szavati árnyalja, hogy Trump pénteken úgy nyilatkozott: a miniszterelnök kért mentességet az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, de „nem adtunk neki”.
Orbán Balázs szerint a Biden-adminisztráció – mivel Magyarország nem támogatta a háborús erőfeszítéseiket –, mindent megtett annak érdekében, hogy „politikai aknamezőt rakjanak a magyar–amerikai együttműködés kellős közepébe”, de Trump hivatalba lépése után elkezdték ezt az aknamezőt felszámolni. Ilyen ügy például a 2022 júliusában felmondott kettős adóztatási egyezmény. „Mi abban reménykedünk, hogy az aknazárnak, amit a liberálisok telepítettek az együttműködés korlátozására, annak ezt az elemét is fel fogjuk tudni szedni” – jegyezte meg a miniszterelnök politikai igazgatója.
Arról is beszélt, hogy a magyar kormány nagyon örülne annak, ha az USA aktívabban megjelenne befektetőként, mivel a világ nagy, fontos hatalmi központjaival stratégiai együttműködésre törekszik. „Várjuk a nagy befektetőket ezekből az országokból, akik technológiát hoznak, akik munkahelyeket teremtenek, akik hozzájárulnak a termelékenység és a bérszínvonal emelkedéséhez az országban”.
Szerinte Magyarország minden nagyhatalommal jó és korrekt viszonyt ápol, és igyekszik rábírni az Európai Uniót vagy legalábbis egyes nagy európai országokat is, hogy jelenjenek meg a nagy világpolitikai kérdések tárgyalásakor. „Ha az Európai Unió egyrészt bezárkózik, másrészt morális kioktatást alkalmaz, harmadrészt kereskedelmi háborúba keveredik mindenkivel, aki szembejön, akkor kérdezem én, hogyan lesz itt növekedés, hogyan lesz megerősödő középosztály, hogyan lesz béremelkedés, hogyan lesz a munkahelyek száma megtartva, tehát akkor nagyon komoly európai strukturális gazdasági problémákkal nézünk szembe.”
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.