Nagyon úgy tűnik, hogy az orosz vezető egy pillanatig sem gondolta komolyan a magyar kormánypárti sajtóban már jó előre békecsúcsként beharangozott találkozót.
Az orosz elnök csak a Tomahawk-rakéták Ukrajnának juttatását akarta megakadályozni a budapesti csúcstalálkozó ígéretével – derül ki a Financial Times cikkéből.
A brit lap értesülései szerint az ameriaiak azt követően fújták le a budapesti esemény tervét, hogy olyan feljegyzést kaptak Moszkvából, amely a háború lezárását a keményvonalas orosz követelések teljesítéséhez kötötte. Azaz, hogy az ukránok adják át a Donbaszt, szereljék le a hadseregüket és ígérjék meg, hogy soha nem akarnak majd csatlakozni a NATO-hoz.
Ezeket az ukránok nem hajlandók elfogadni és Trump is rosszul jönne ki belőle, mivel ez nem egy kompromisszumon alapuló megállapodást, hanem az orosz álláspont előtti teljes meghódolást jelentené a számára is.
A feljegyzést követte az a meglehetősen feszült hangvételű telefonbeszélgetés Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között, amelynek a vége a személyes találkozójuk a lefújása lett. Ez már jelentősen lehűtötte a budapesti csúccsal kapcsolatos reményeket, hiszen Trump és Putyin találkozóját a tervek szerint egy személyes Rubio–Lavrov-egyeztetésnek kellett volna megelőznie.
A háttérben az is munkálkodott, hogy bár Trump igen produktívnak nevezte a csúcstalálkozó bejelentését megelőző telefonhívását Putyinnal, valójában igen bosszantotta, hogy a beszélgetés alatt az lelkesen ecsetelte, milyen nagy sikereket érnek el a csapatai Kelet-Ukrajnában: benyomultak Kupjanszkba, hídfőállást alakítottak ki az Oszkil folyó jobb partján.
A nagyorosz birodalmi gondolattól kezdve a gazdasági és nagystratégiai célokon át a felelősségre vonástól való félelemig számtalan oka van annak, amiért Putyin nem engedheti meg magának, hogy ne birtokolja Donyecket és Luhanszkot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy máshol kész lenne területi engedményeket tenni az ukránoknak, akik számára Donbasz átadása is végzetes lehet.
Másnap Trump rá is förmedt a szintén a hadi helyzet bemutatásához szükséges térképekkel a Fehér Házba érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy elege van a térképekből.
Ezek után ugyan még bejelentette, hogy senkinek nem adnak Tomahawk-rakétákat, ám a csúcstalálkozó lefújása után szankciókkal is sújtotta a két legnyagobb orosz olajvállalatot, a Lukoilt és a Rosznyeftet.
Bár az amerikai szankciók alapvetően nem Magyarország ellen, hanem India és Kína oroszolaj-importja miatt születtek, a Molt is érintik.
A tárgyalások elakadásáért az oroszok igyekeznek Ukrajnát és annak európai szövetségeseit okolni, akik megpróbálják letéríteni Trumpot arról az alapról, amit elvben Alaszkában a két vezető lefektetett. Ugyanakkor az augusztus közepi Trump–Putyin-találkozón sem történt más, mint hogy Trump elutasította az orosz álláspontot.
A jelenlegi mérlege a trumpi békepolitikának tehát az, hogy Vlagyimir Putyin az orosz olajvállalatok szankcionálása árán elérte, hogy az ukránok ne kapjanak Tomahawk-rakétákat, a háború pedig folytatódik.
Donald Trump kis híján faképnél hagyta az orosz elnököt a legutóbbi találkozójukon, majd láthatóan Ukrajna támogatása felé mozdult, ám az új orosz taktika sikeres is lehet, hiszen az Egyesült Államok elnöke semmit sem szeret jobban annál, mint ha dicsérik.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
