Öt megyében is 6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi boltok bevétele az év első kilenc hónapjában. A forgalom volumene azonban mindenhol kisebb mértékben emelkedett.
Kilenc hónap alatt 14 783 milliárd forint forgalmat könyvelhettek el a fővárosban és megyékben található kiskereskedelmi üzletek, ami 5,4 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. A mennyiségi forgalom ennél visszafogottabban, 3 százalékkal nőtt. A különböző megyékben azonban komoly eltérések láthatóak a növekedés mértékét tekintve.
Az élelmiszerboltokban majdnem 3 százalékkal nagyobb mennyiséget vásároltak a magyarok, ám ezért 6,6 százalékkal többet kellett fizetni. Akadnak azonban még jelentősebb eltérések is. Kiskereskedelmi forgalom részletesebben a Bukszától.
A boltok összegszerű forgalmát nézve Zala megye viszi a prímet 6,5 százalékos emelkedéssel. Ott a mennyiségi forgalom 3,7 százalékkal nőtt.
Az elitben van még Vas, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar megye is, amelyek boltjai 6-6,2 százalékos nagyobb bevételt könyvelhettek el. Emellett még Baranya ért el az országos átlagnál komolyabb, 5,5 százalékos többletet. A szóban forgó megyékben a volumen 2,6-3,3 százalékkal nőtt. Budapest a vert mezőnyben kapott helyet ebben az összehasonlításban, a fővárosi üzletek forgalma ugyanis kevesebb mint 5 százalékkal gyarapodott, 2 százalék alatti volumenemelkedés mellett.
Fontos azonban, hogy itt a boltok forgalmáról van szó, nem pedig a lakossági vásárlásokról. Ez azt jelenti, hogy a külföldiek vásárlásai is szerepet kapnak a statisztikában. Fontos továbbá, hogy a megyehatárok közelében élő lakosok gyakran „átvásárolhatnak a másik megyébe”. Továbbá a 14 783 milliárd forint nem a teljes kilenchavi kiskereskedelmi forgalmat jelenti, nem szerepelnek benne a területi szinten nem meghatározható kiskereskedők, például az online üzletek adatai.
Ezúttal egy költségvetéssel kapcsolatos cikkre reagált a miniszterelnök.
Jól ismert modellek az élen.
