Az év elején indult a kormány munkáshitelprogramja, akkor Varga-Bajusz Veronika államtitkár „elképesztő sikernek” nevezte, hogy január végéig 2000 fiatal igényelte meg a kamatmentes, akár 4 millió forintos kölcsönt. Az azóta eltelt 11 hónapban azonban világossá vált: a „sikertörténet” inkább illúzió – írja elemzésében a Bankmonitor.
Az igénylések drasztikus csökkenése után a bankok egymás után szüntették meg a vonzó ajánlataikat, a fiatalok pedig rádöbbentek arra, hogy az ingyenpénz valójában öt éves röghöz kötést (a fiatal ugyanis nem hagyhatja el az országot), könnyen egymillió forintos szankció lehetőségét és végső soron a kudarc élményét hordozza magában – fogalmaznak.

A kormány azt várta, hogy a munkáshitel akár 300 ezer fiatal számára is vonzó lesz, a robbanásszerű növekedés érdeklődés hiányában elmaradt, hiszen már február első hetében 75 százalékkal csökkent a kereslet a termék iránt. Márciusra nyilvánvalóvá vált: az érdeklődők 50-60 százaléka nem igényel végül munkáshitel, az igénylők legalább 40 százaléka pedig nem felel meg a feltételeknek, például mert túl alacsony a jövedelme. A Bankmonitor szerint a 300 ezer helyett a realitás a 40-50 ezer igénylő lehet.
Áprilistól novemberig teljesen elfogyott a lendület és stagnáló állapot állt be. Az igénylések alacsony szinten stabilizálódtak, azóta nem történik jelentős növekedés. Ez a bankok magatartásán is meglátszik: gyakorlatilag kiszálltak a versenyből, már nem kínálnak ösztönzőket, hogy az igénylő mindenképpen náluk vegye fel a munkáshitelt. Sőt a szakértő szerint maga a munkáshitel jövője is kétségessé vált: a bankok könnyen akár nemet is mondhatnak a konstrukcióra, ha a kormányzat nem lazít, vagy módosít a feltételeken úgy, hogy a program kevesebb lehetséges buktatót és veszélyforrást rejtsen magában.
Mi áll a munkáshitel-igénylések csökkenésének hátterében?
A legerősebb eltántorító tényező az öt éves röghöz kötés lehet a Bankmonitor szakértői szerint. A munkáshitel egyik legkeményebb feltétele, hogy a fiatal igénylő ennyi ideig Magyarországon éljen és dolgozzon, magyar munkaviszonnyal rendelkezzen, különben akár egymillió forintos szankcióval számolhat. A jogalkotó részéről óriási hiba volt nem figyelembe venni a fiatalok mobilitás iránti igényeit, akiknek egy külföldi kitérő előnyt jelenthet a szakmai előmenetelben. Mivel a fiatalok jövedelme eleve alacsonyabb, illetve kevésbé stabil, kifejezetten rizikós megszegni a feltételeket, hiszen a kamatmentes hitelből könnyen drága tartozás lehet, ami évekre ellehetetleníti a pénzügyi függetlenségüket.
További akadály, hogy bár a hitel kamatmentes, jelentős minimum nettó jövedelmet várnak el a bankok az igénylőktől. Sok fiatal fizetése ugyanakkor a kvóta alatt marad, így a kedvező hitel lehetősége csak látszólag elérhető számukra, ráadásul a teljes, 4 milliós hitelösszeg után fizetendő törlesztőrészlet is jelentős terhet jelenthet nekik. Pedig épp a fiatalok karrierjének beindítása, a vállalkozásfejlesztés, a jogosítvány megszerzése lenne a cél, amely így azoknak is megadatna, akik nem tudják zsebből finanszírozni az induláshoz szükséges indikátorokat – teszi hozzá a Bankmonitor szerzője.
Bár a kormány az elmúlt években minden erejével próbálja „leszoktatni” a diákokat a felsőoktatásról, ez továbbra is vonzó alternatíva számukra, a munkáshitelt viszont csak azok használhatják ki, akik a középiskola után nem tanulnak tovább.
Már az MNB is kiadta a figyelmeztetést
A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint a konstrukció indulásától számított fél év után a munkáshitellel késedelembe esők aránya 2,57 százallék. Az érték nem tragikus, de fél évvel a kölcsön indulását követően mindenképpen intő jel. Mindez azt jelenti, hogy számos fiatal már a törlesztés kezdetén fizetési nehézségekkel küzd.
A Bankmonitor értékelése szerint a munkáshitel olyan hiteltermék, amely bár technikailag és kommunikációban vonzónak tűnik, valójában olyan fiatalok számára is elérhető, akiknek az anyagi kereteik, a pénzügyi tudatosságuk és az élethelyzetük miatt kockázatos lehet. Ezért fontos lenne, hogy a hitel feltételeit a célcsoport valós igényeihez és élethelyzetéhez igazítsák, vagy hogy a támogatási rendszer egyéb elemei segítsék a fiatalokat abban, hogy valóban fenntartható módon vállalhassák a visszafizetést.