Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Bár a magyar gazdaság gyengén szerepelt 2025-ben, a forint erősödött az év során. Az év elejéhez képest az euróval szemben majdnem 6 százalékkal erősödött, azaz a januári 400 forint feletti szintekkel szemben december végén 390 forinton jegyezték az eurót.
Ráadásul utóbbi jegyzés a decemberi gyengülés eredményeként alakult ki. November végén, december elején még 380 forint közelében is volt a kurzus. A régiós devizák közül a lengyel zloty ebben az évben alig több mint 1 százalékkal, a cseh korona pedig majdnem 4 százalékkal erősödött az euróhoz képest. A román lej ugyanakkor gyengült több mint 2 százalékkal.
Forintszigor
A forint elsősorban elsősorban a magas alapkamatnak köszönheti az erősödést. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idén egyszer sem változtatott a kamatszinten, így az végig 6,5 százalékos volt. Varga Mihály jegybankelnök a kinevezése után rendre jelezte, hogy stabil árfolyamra van szükség a 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos inflációs cél eléréséhez és tartós fenntartásához.
Varga Mihály stabil forintot szeretne
MTI / Kocsis Zoltán
Az MNB-nek ugyan árfolyamcélja nincs, de inflációs célja van, márpedig az forint jegyzése számtalan csatornán keresztül befolyásolja az inflációt. Gyengébb forint esetén emelkedőre kerülnek a külföldről behozott termékek, az importált infláció pedig felpörgetheti az árindexet. Miközben az MNB tartotta a kamatot, a Federal Reserve, az Európai Központ Bank, valamint a cseh és a lengyel jegybank csökkentette az alapkamatát, emiatt a forint kamatelőnye növekedett. Ez pedig hozzájárult a forint 2025 elejéhez mért erősödéséhez. A magyar deviza árfolyamának támaszt adott az is, hogy a külkereskedelmi mérleg többletes, azaz az export értéke meghaladta az importét, emellett a folyó fizetési mérleg is pluszban van.
Rövid táv, hosszú táv
2025 annyiban fordulatot jelentett, hogy az előző években inkább fokozatos gyengülés jellemezte a magyar devizát. 2022 októberében a 420 és 430 forintos szinteken is megfordult az euró. Akkor a magas infláció, az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatti bizonytalanság és az ahhoz köthető energiaválság lökte a mélybe a forintot. 2023 első felében erősödött a magyar deviza, az euró 370 forint közelében is megfordult, majd újabb fokozatos gyengülés következett 2024 végéig, 2025 elejéig.
Hosszabb, évtizedes távlatban azonban egyértelmű a forint leértékelődése. Erre utalt december elején a Telexen megjelent cikkében Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár is, aki a Fülkében még októberben beszélt többek között arról, hogy a magyar kormány nem igazán rajong az euróért.
Egyre drágábbak a többiek
Hosszú, évtizedes időtávon látványos gyengülést produkált a forint. A 2008-2009-es válság előtt, 2007-ben az euró éves átlagos árfolyama alig több mint 251 forint volt a hivatalos MNB-statisztikák szerint. A következő évben még hasonló szinten volt, de a krízis hatására 2009-ben már 280 forint felett járt. Majd folytatódott a gyengülés.
Ezzel szemben a régiós devizák más pályát futottak be, erősödtek az euróval szemben. Megnéztük, hogy 2007 és 2025 között hogyan változott a régiós devizák árfolyama, hogy az időszak közepén, 2016-ban érvényes középárfolyam jelenti a 100 százalékos szintet.
A cseh korona a 2016-os szinten több mint 40 százalékkal, a zloty 30 százalékkal múlja felül. Eközben a forint 28 százalékkal értékelődött le az euróval szemben. Bár kisebb eltérések láthatóak a három grafikonon, az egyértelmű, hogy a forint mindhárom devizával szemben gyengült hosszú távon. 2007-hez képest még látványosabbak a számok.
