Elemzők az inflációról: jó, hogy lassult a drágulás, de a részleteket nézve kellemetlen adatokat látunk

„Kellemetlen szerkezetben ért véget 2025” – így kommentálta a most kiadott inflációs adatokat Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Az árak átlagosan 3,3 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál, vagyis már sorozatban a második hónapban van az infláció az MNB 2-4 százalékos célsávjában. Az éves szintű infláció jelentősebb lassulását a bázishatás „érdemben segítette, ugyanakkor ez szinte kizárólag volatilis, maginfláción kívüli tételeknek volt betudható” – írta.

És itt nem csak arra kell gondolni, hogy az üzemanyagok 8,6 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve, amire alig van hatásuk a magyar döntéshozóknak. Csökken a termelői oldalról az árnyomás, az élelmiszerárak pedig világszerte csökkennek, és a hatósági árkorlátozások szerepe is megvan, „elfedve a valós képet arról, hogy mennyire lehetnek erősek a mögöttes inflációs folyamatok, mennyire van ténylegesen jelen a strukturális árnyomás a magyar gazdaságban”. A külkereskedelmi forgalomban versengő termékek inflációja nem lassult eléggé, hiába segítené ezt az erős forint. Azt pedig rendkívül kellemetlennek nevezte, hogy a szolgáltatások átlagára novemberről decemberre 0,8 százalékkal nőtt.

„A friss adat némiképp keserű szájízt hagy maga után elemzői szemmel” – véli Virovácz Péter, az ING elemzője. Ugyanis „az alapfolyamatok továbbra sem tekinthetőek egyértelműen kedvezőnek”. A legnagyobb meglepetésnek ő is a szolgáltatások nagy havi drágulását nevezte. Mint írta, év végén alapvetően alacsony szokott lenni az egy havi átárazás, a mostani 0,8 százalékos drágulás a szolgáltató szektorban olyan adat, amilyet legutóbb 2022-ben mértek. Fontos tétel a teherszállítás 9,5 százalékos egyhavi áremelése is, de a turisztikai helyek is komolyabban árat emeltek az ünnepi szezonra – írta.

Azt Virovácz is kiemelte, hogy a bázishatás miatt a következő hónapokban „tovább menetelhet lefelé az inflációs ráta”. De érdekes kérdésnek nevezte, „hogy a szerteágazó és erős szolgáltatásinfláció miként alakítja majd a lakossági inflációs várakozásokat, amely még mindig túl magas szinten tartózkodik és nem konzisztens az árstabilitás elérésével”.

„Az árrésstopok és a kedvező bázishatás miatt a következő hónapokban további érdemi csökkenés várható, amit az euróval szemben erős szinten lévő forint, az európai gázárak csökkenése és a globális olajárak gyengélkedése szintén támogat” – véli Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

Reagált a számokra az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is. Kozák Tamás azt emelte ki: mivel a bolti élelmiszerárak emelkedése 0 közelében van, világosan látszik, hogy ki lehetett volna, sőt, ki kellett volna vezetni az árrésstopot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig rövid közleményben reagált. A korábbiakkal ellentétben most nem nevesítette az NGM a Tisza Pártot, csak azt írta: „míg egyesek elvennék az adókat és elvennék a 13. havi nyugdíjat”, a kormány „folytatja a harcot az indokolatlan áremelésekkel szemben”.