Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A koronavírus miatt vezették be az otthonról való munkavégzést mindenütt, ahol ez csak lehetséges volt, de a járvány elültével több cég elkezdte visszaskálázni. A GKI friss felmérése szerint viszont a home office-szal élő társaságok háromnegyede a jövőben is megadja a lehetőséget a dolgozóinak.
Az otthonról történő rendszeres munkavégzés korábban csak néhány foglalkozást gyakorló számára volt elérhető, köztük például az informatikai területen dolgozókkal vagy a szellemi szabadfoglalkozásúakkal, ám a Covid szinte mindenkinek szükségessé tette a home office bevezetését. A távmunka hazai elterjedtségének, illetve e foglalkoztatási forma jövőjének feltérképezése céljából a GKI Gazdaságkutató a magyar üzleti szektorban végzett felmérést 2025 decemberében. A megkérdezettek közül kimaradtak a mezőgazdasággal foglalkozók, illetve a közszolgáltatások is.
A felmérés során csaknem 1500 gazdálkodó szervezett adott értékelhető válaszokat. A válaszadó cégek 27 százaléka biztosítja munkavállalói legalább egy részének az otthonról történő munkavégzés opcióját. Ez a lehetőség átlagosan ezen cégek dolgozóinak nagyjából felére terjed ki.
Ha az összes válaszadó által foglalkoztatott teljes létszámot tekintjük 100 százaléknak, akkor a munkavállalók 13 százaléka, azaz lényegében minden nyolcadik dolgozó végez időnként vagy rendszeresen otthonról is bizonyos feladatokat. Mivel a felmérésből kimaradó szektorokban vélhetően jóval alacsonyabb a home office előfordulása, ezért a GKI által elemzett minta ebből a szempontból reprezentatívnak tekinthető.
Az alkalmazottak legalább egy részének a home office lehetőségét biztosító cégek aránya a 10 fő alatti mikróvállalkozások körében átlagos (27 százalék). Az ennél nagyobb cégek esetében azonban megfigyelhető a méret és a távmunka gyakoriságának összefüggése: ahogy nő a foglalkoztatott létszám, egyre gyakoribbá válik az otthoni munkavégzés is.
A 250 fő felett foglalkoztató cégek elsöprő többsége, 83 százaléka alkalmaz távmunkást is. Ugyanakkor az is igaz, hogy a mikrovállalkozásoké az egyetlen csoport, ahol, ha egy cég alkalmaz távmunkát, akkor ennek lehetőségét a dolgozók többsége (kétharmada) ki tudja használni. A kis, a közepes és a nagyvállalatok esetében ez a lehetőség minden harmadik-ötödik dolgozóra terjed csak ki.
Ha a teljes vállalati kört tekintjük bázisnak, akkor megállapítható, a mikrócégek dolgozóinak 17, a 150-250 fő között foglalkoztató cégek állományának 13, a 250 fő feletti nagyvállalatok alkalmazottainak 21 százaléka dolgozik legalább alkalmanként home officeban is. A többi létszámcsoportba tartozó cégeknél ez az arány 10 százalék alatti.
A tevékenységek jellege miatt nem jelent meglepetést, hogy a termelő szektorokban kevésbé elterjedt az otthonról is végezhető munka: az építőipari cégek közül minden kilencedik, az ipari vállalkozások közül minden ötödik biztosít ilyen lehetőséget a dolgozóknak. A kereskedelem nagyjából hozza a nemzetgazdasági átlagot, az itt tevékenykedők közül minden negyedik alkalmazza a távmunkát is. A home office leginkább az üzleti szolgáltatók körében népszerű, ezek több mint fele (55 százaléka) ad lehetőséget otthoni munkavégzésre.
A termelő szektorok nem csak abban maradnak el az átlagtól, hogy jóval kisebb arányban fordulnak elő körükben a home officet is alkalmazó cégek. Hanem abban is, hogy az itt dolgozók mekkora hányada élhet e lehetőséggel. A távmunkát is felvállaló építőipari cégek a dolgozóik 30 százalékának biztosítják ezt a lehetőséget – ez a teljes ágazati létszámnak mindössze a 3 százalékát teszi ki.
Az iparban ugyanez a két arány 40, illetve 9 százalék. A kereskedelemben a home officet alkalmazó cégek dolgozóinak 45 százalékára terjed ki ez a lehetőség, míg a szolgáltatással foglalkozó körében 68 százalékra. Így az összes kereskedelemben foglalkoztatott dolgozó 11, a szolgáltatásokban dolgozók 37 százaléka érintett.
Az üzleti szolgáltatásokon belül is kiemelkedően magas a távmunkások aránya az összes dolgozón belül az IT szektorban (73 százalék), a jogi és számviteli szolgáltatások (60 százalék), a műszaki vizsgálat és tervezés (56 százalék), illetve a kutatás és fejlesztés területén (50 százalék).
A távmunkásokat is alkalmazó cégek elsöprő többsége (76 százaléka) a közeljövőben nem kíván változtatni a home office szabályain. Az otthoni munkavégzés szigorítását a válaszadók 5 százaléka tervezi, míg 4 százalékuk a közeljövőben valamivel megengedőbb lehet. Ugyanakkor a megkérdezettek 15 százaléka nem tudott válaszolni erre a kérdésre.
A mikrovállalkozások, illetve a 101-250 fő közötti cégek esetében a távmunka növekvő és csökkenő jelentőségével számolók aránya megegyezik. A 10 és 100 fő között foglalkoztatók körében a szigorításra számítók vannak érezhető többségben. Ezzel szemben a nagyvállalati szektorban inkább a home office további terjedésére lehet számítani.
Az egyes ágazatok közül az építőipar emelhető ki: itt a távmunka lehetőségek csökkenése lehet a meghatározó trend. A többi szektorban nincs érdemi különbség a távmunka szerepének növekedésére és csökkenésére számítók arányai között.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.