Kormányzati prioritás a kórházak működési környezetének és a likviditási helyzetének javítása, valamint az egészségügy átláthatóbb működtetése. A rendelet célja, hogy gondoskodjon az egészségügyi szolgáltatók likviditásának fenntartásáról
– ezzel indokolja a kormány honlapján közzétett friss rendelettervezet, hogy az Orbán-kormány 80 milliárd forintot fordít működési támogatásként a kórházak tavaly év végén lejárt beszállítói tartozásai rendezésére. A már megszokott rutinná vált adósságrendezés állami, önkormányzati és az egyházi fenntartású fekvő- és járóbeteg-szakellátó intézményekre, valamint az orvostudományi egyetemek klinikai központjai részére érhető majd el.
A rendelettervezet dokumentációjából kiderül, hogy a 80 milliárdot a kormány két forrásból szedi össze. Egy részét az Egészségbiztosítási Alapon belüli célerőirányzat 28,37 milliárd forintos megemelése adja, míg a nagyobb részt az Egészségbiztosítási Alap fejezeten belül a jövedelem-kiegészítés jogcímen rendelkezésre álló forrásból csoportosítják át. A magyarázat szerint azért onnan, mert az idei évtől „az érintett egészségügyi dolgozók a jövedelemkiegészítés helyett a munkavégzésük mellett a nyugdíjukat is megkapják”.
Az adósságrendezésre fordítható 80 milliárdos összeg ahhoz képest mindenesetre kevésnek tűnik, hogy ezt a határt már tavaly októberre elérte az intézmények lejárt tartozása, azután pedig tovább nőtt az év végéig. Méghozzá 95 milliárd forintra – mondta pár napja Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak. Arról pedig, hogy miért és hogyan termelődik mindig újra ez az adósság és mit lehet ezzel kezdeni, korábban a HVG Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal járta körbe:
https://hvg.hu/360/20250717_hvg-sinko-eszter-korhaz-finanszirozas-adossag-egeszsegugy-kozpontositas-lehetetlen-kuldetes
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Cabrera Martin
