Elmagyarázták Lázárnak, hogyan lesz a 140 forintos tej 400, mire eljut a boltokba

„Meg kell nézni, hogy a termelő és a bolt között kinél megy el a pénz, hogyan lesz a 140 forintos tejből 400 forintos, mire a boltba ér, ez a fő kérdés” – mondta a minap Lázár János a battonyai lakossági fórumon.

A G7 nem volt rest, és levezette az építési miniszternek, hogyan tevődik össze a kiskereskedelmi ár, avagy a „400 forint” (bár a tej átlagára valójában jelenleg alig éri el a 350 forintot).

A kormány tagjai az elmúlt években előszeretettel tesznek úgy, mintha meglepetésként érnék őket a közgazdaságtan alapösszefüggései, például hogy a boltokban nem termelői ár van. A demagógiát ráadásul fokozza, hogy a tej kiskereskedelmi árát a legnagyobb láncok esetében 10 százalékos árrésstop korlátozza, ha tehát a termék ára ennek ellenére is magas, az biztosan nem a kormány által előszeretettel vegzált külföldi hátterű kiskereskedelmi szereplők miatt van így. Az árrésstoppal nem sújtott, jellemzően magyar cégek annyiért adják a portékát, amennyiért szeretnék, már persze ha el tudják adni drágábban, mint a legnagyobb boltok.

Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint a 1,5 százalékos UHT-tej bruttó fogyasztói ára 303-413 forint között, a 2,8 százalékosé 327-437 forint között mozog, attól függően, hogy saját vagy gyártói márkáról van-e szó. A tejet 5 százalék áfa terheli, a nettó ár tehát a 303 forintos 1,5-es tej esetében 289, beszerzési ára 259 forint, a boltok tehát átlagosan 30 forintos árrést érhetnek el a terméken.

Még kevesebb, 19 forint a haszon a legolcsóbb 2,8%-os tejen, de a márkás tejeknél ennél azért jóval nagyobb a marzs.

„Ha elfogadjuk, hogy a termelő nettó 140 forintért adja át a tejet, akkor a fentiek alapján 206 forintba kerül a tej két pont közötti útja, vagyis a feldolgozása, csomagolása, szállítása és tárolása” – teszi hozzá a G7. Ebből a különbségből kell a szereplőknek az összes felmerülő költséget kigazdálkodni az Európa-bajnok EPR-díjaktól kezdve az energiaköltségeken át a bérköltségekig. A kiskerláncoknak pedig a 10 százalékos árrésből kell fedezni a logisztikát, a béreket, a kiskereskedelmi különadót és a rezsit is, nyereség tehát nem igazán marad az árrésstopos termékeken.

https://hvg.hu/gazdasag/20260214_karman-andras-interju-tisza-gazdasagi-program