A „szomorú magyar valóságról” értekezett Felföldi József.
Mennyire normális az, hogy míg egy átlag magyar a bruttó fizetése 7%-át adja havi szinten az egészségügy fenntartására, addig akkor, amikor baj van, ebből a befizetett összegből nagyjából semmiféle ellenszolgáltatást nem tud igénybe venni?
– tette fel a nagy kérdést Facebook-oldalán Felföldi József, aki ezután számolgatni kezdett és arra jutott, hogy éves szinten az átlagfizetésből legalább 600 ezer forintot fizetünk be tb-ként. Ehhez hozzátette, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai is éves szinten csaknem 150 ezer forintot fizetnek azért, hogy legalább az alapvető biztosítási jogosultságuk fennálljon.
A betegellátás folytatódik – közölte a Szent Imre Kórház, miután felmondtak a sürgősségi osztály szakorvosai. Csakhogy egy HVG-hez került irat szerint pusztán azért működhet papíron szabályosan a sürgősségi osztály, mert felmentést kaptak a szigorú előírás alól.
„Hogy ezért mit kapunk, na az egy másik kérdés. A szomorú valóság az, hogy ma Magyarországon a magánegészségügy nem »alternatíva«, hanem menekülőút. Aki teheti, fizet. Mert máskülönben nem sok jó vár rá” – folytatta posztját a debreceni milliárdos, aki szerint hosszú várólisták, embertelen körülmények, orvos- és felszereléshiány, becstelen bánásmód, megfelelő diagnózis hiánya, időben el nem kezdett, így már eleve sikertelenségre ítélt kezelések várnak mindenkire az állami egészségügyben.
Aztán arról értekezett, hogy bár a magánklinikákon „makulátlan rend, fényűző bútorok, kényelmes székek, modern rendelők” várnak mindenkit, de a NER ezt a szektort is bekebelezte. Így ők húznak hasznot abból, hogy akik menekülnek az állami ellátásból, annak oda a „belépő” ma gyakran 20-30 ezer forint körül kezdődik egyetlen vizsgálatra, és ez még nem a teljes kezelés. Minden egyes pluszvizsgálat több tízezer, vagy több százezer pluszköltséget jelent – írta Felföldi.
Kicsit a saját túlélésükért is küzdenek azok az orvosok, akik külsősként esnek be egy-egy vidéki sürgősségi osztályra szolgáltatot teljesíteni. Miért veszélyezteti ez a betegek ellátását, és miért van ilyenkor óriási szerepe az ápoló személyzetnek?
„Nincs választás, és higgyétek el, hogy ez nem véletlenül van így. Ez egyszerűen csak egy jó üzlet, amit működtetni kell, amihez szállítani kell a fizetni kész betegeket. Akkor is, ha a beteg a gyógyulásába tönkremegy anyagilag” – vélte a szívószálpápaként is ismert milliárdos, hozzátéve, hogy Magyarországon nagyjából az egészségügyi kiadások 30 százalékát a betegek fizetik saját zsebből, ami jóval magasabb az EU-átlag 15-25 százalékánál.
Politikailag kockázatos kórházbezárásról beszélni, ám Újlaki Ákos szerint ez elkerülhetetlen, hogy hatékonyabbá váljon az egészségügy. Ehhez azonban jelentős előkészítő lépéseket kellene tenni, mondja a Boston Consulting Group vezetője, az egészségügy problémáriól szóló – tíz évre titkosított – szakmai anyag egyik szerzője.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
