Egyelőre közel sincs megnyugvás az iráni háborúban: Izrael csapást mért a hatalmas South Pars gázmező létesítményeire, és válaszul Irán a világ legnagyobb LNG-üzemét, a katari Rasz Laffáni komplexumot támadta.
Minderre Donald Trump amerikai elnök is reagált, szerinte, ha Irán folytatja a szerinte „ártatlan” Katar bombázását, akkor „Amerikai Egyesült Államok – izraeli segítséggel és beleegyezéssel vagy anélkül – felrobbantja a Dél-Parsz gázmező teljes egészét olyan erővel, amilyet Irán még sohasem látott”.
A légitámadások miatt jelentősen visszaesik a közel-keleti gáztermelés, ami növelte a félelmeket, miszerint lesz-e elég gáz arra, hogy kielégítse a globális igényeket. Ezt pedig felfelé nyomja az árakat, a TTF holland gáztőzsdén csütörtökön 20 százalék felett nőttek az árak, és megawattóránként 66 euróra emelkedtek. Ezen a szinten 2022 eleje, azaz amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát nem voltak az árak.
Nemcsak a gáz, hanem az olaj ára is kilőtt, a forint pedig gyengélkedik.
Az elmúlt napokban a kőolaj világpiaci ára közel 40 százalékkal emelkedett, a földgáz ára mintegy 50 százalékos ugrást mutatott. A magyar kormány március 9-én döntött az üzemanyagok központi szabályozásáról, miután az elmúlt időszakban kilőttek az árak a hazai kutaknál is. Azt talán mindenki előtt világos, hogy a drágulás oka az Iráni háború, és egyre többet lehet hallani egy tengerszorosról a Perzsa-öböl környékén, ez a Hormuzi-szoros. De mi történik ezen a tengerszakaszon pontosan, és hogyan gyűrűznek be hozzánk az ottani események, amik miatt már az éppen csak lecsökkent hazai infláció is újra veszélyt jelenthet a magyarok számára. A Közös költség, a HVG gazdasági podcastje ezúttal a Hormuzi-szoros magyar vonatkozásaival foglalkozik.
Nyitókép: Túry Gergely
