Az egész évre tervezett hiány 49,9 százaléka összejött két hónap alatt: február végéig 2106 milliárd forint hiánya volt az államháztartás központi alrendszerének, azaz az önkormányzatokat kivéve a teljes államháztartásnak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Sőt, mivel a január minimálisan még a nulla fölötti eredményt hozott, elmondhatjuk, hogy egyetlen hónap alatt összehozta az állam az egész évre tervezett hiány felét.
A tárca most részletezte is, hogy mi miatt alakult ki a nagyon magas hiány.
Az egész évre tervezett kiadások 21,8 százalékát már két hónap alatt elköltötték, miközben a bevételi oldalon az éves terv 18,8 százaléka jött össze – február végéig az év 16,67 százaléka telt el, vagyis mindkettő időarányosan a terv fölött van, de a kiadások sokkal jobban elszálltak, mint ahogy a bevételek érkeznek.
A költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok már az éves kiadási terveik 26,7, illetve 27 százalékánál tartanak, ez a két tétel együtt 3634 milliárd forintot jelent. Ez a nem túl izgalmas név foglalja magába a fegyveres szervek dolgozóinak félévi fegyverpénzét is – a kiadásokból 1410 milliárd forintot jelentenek a személyi juttatások (nem csak a rendvédelmiseknek, hanem általánosságban az állami dolgozóknak), vagyis egy komoly része a kiadásemelésnek a fegyverpénz.
Bőven az időarányos terv fölött, 27,8 százaléknál tartanak a lakástámogatások is, erre eddig 121 milliárd forintot szánt idén az állam, 97,2 milliárddal többet a tavaly ilyenkorinál. Az összes otthontámogatás együttvéve 160 milliárd forintot tett ki. Ennek a legfőbb új része az, hogy az állami és közfoglalkoztatottak évente egymillió forint támogatást kaphatnak lakásvásárlás esetén az önerő kiegészítésére vagy a már meglévő lakáshitel törlesztőrészleteinek csökkentésére.
A Nyugdíjbiztosítási Alap az első két hónapban elköltötte az egész éves kiadási tervének negyedét, 1751 milliárd forintot. Ebben a nyugdíjak normál utalásán túl benne volt a februárban adott 13. havi ellátás, ahogy az 57. heti is – ezt a kormánykommunikáció 14. havinak nevezi, de annak még csak az első negyedét utalják idén. Az NGM közlése szerint a 13. havi nyugdíj 533 milliárd forintjába került az államnak, az 57. heti pedig további 133 milliárdba. Összesen 258,5 milliárd forinttal több pénzt adtak ki idén január–februárban nyugellátásokra, mint 2025 első két hónapjában. Ehhez jöttek még hozzá az egyéb nyugdíjszerű ellátások, együttvéve még 57 milliárd forintot tettek ezek ki a 13. havi és az 57. heti nyugdíj esetében.
Ahhoz képest, hogy a januári hideg miatt a kormány rezsitámogatást jelentett be, a közüzemi szolgáltatások támogatása – benne a lakossági rezsitámogatásokkal, a készletezés költségeivel és a távhőszolgáltatók kompenzációjával – a tavaly ilyenkorinál 61,5 milliárd forinttal kevesebb pénzt vitt el, 271 milliárd forintot. Az NGM ezt a kifizetések eltérő ütemezésével magyarázta.
Ami a bevételeket illeti, az általános forgalmi adóból eddig az éves terv 14,7 százaléka, 1290 milliárd forint folyt be, ami elmarad attól, amekkora része az évnek eltelt, de a vásárlási szokások miatt ez azért nem jelent drámai fejleményt, általában az év utolsó két hónapjában vásárolnak az emberek sokkal többet, akkor jön be több áfa is. A személyi jövedelemadóból viszont már terv fölött állunk, ott az éves cél 19,4 százaléka, 938 milliárd forint érkezett be, ami mutatja az év eleji béremelések hatását.
Az elmúlt hónapokban bevezetett kedvezmények – a két- és háromgyermekes anyák személyi jövedelemadójára adott kedvezmény, valamint a családi kedvezmény duplájára emelése – azt jelentették, hogy a tavaly ilyenkorihoz képest összesen 60 milliárd forint bevétel esett ki az államkasszából.
Jövedéki adóból eddig az éves terv 15,2 százaléka, 273 milliárd forint érkezett be. Ezt szinte egyedül a dohánytermékek jövedéki adójának megemelése és azok forgalmának növekedése okozta: a tavaly ilyenkorinál 28,5 milliárd forinttal több jövedéki adó került az államkasszába, ebből 28,4 milliárdot jelentett a dohány. További 900 milliós növekedést adott az üzemanyagok jövedéki adója – itt fontos hozzátenni, hogy az iráni háború és az energiaválság február 28-án kezdődött el, azaz ennek a hatásait a január–februári számokban még nem érdemes keresni.
Brüsszel viszont küldi a pénzt. Az EU-s programokból eddig 363 milliárd forint bevétel érkezett, az éves terv 19,2 százaléka, időarányosan a terv fölötti összeg. Eközben az állam gyakorlatilag ugyanekkor összeget ki is fizetett, ez a kiadási oldalon az éves törvényi előirányzat 13,1 százalékát jelentette.
Az NGM azt is bemutatta: idén januárban és februárban összesen 2379,5 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága. Forintban 1672 milliárd forinttal adósodott el az állam, devizában 1182 milliárddal, emellett pedig 476 milliárd forinttal csökkentette az adósságot az, hogy erősebb volt a forint, mint egy éve ilyenkor.
