Egészen megdöbbentő ütemben, 8,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom márciusban az egy évvel korábbihoz képest. Egy hónap alatt, februárról márciusra 1,9 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal.
Ez az adat nem egyszerűen kiugró, hanem a valaha volt legnagyobb növekedésekkel hasonlítható csak össze. Utoljára ennél nagyobb emelkedést 2022 tavaszán mértek, amikor az összehasonlítási alap az a 2021-es tavasz volt, amikor a Covid miatt sok üzlet zárva tartott, és egyébként is sokan csak a legszükségesebb dolgokat vásárolták.
A növekedést legnagyobb részben az magyarázza, hogy
az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,6 százalékkal nőtt a forgalom a tavaly ilyenkorihoz képest.
Itt érdemes felidézni: március első napjaiban már nagy volt az energiaválság, a kormány pedig március 9-én jelentette be, hogy 10-től ársapkát vezetnek be. Azaz a benzinforgalom megugrásában szerepet játszhatott az is, hogy a hónap első napjaiban sokan tankoltak még biztos, ami biztos alapon. De az is segíthette a forgalomnövekedést, hogy március 10-e után a viszonylagos olcsóság is vásárlásra csábíthatott. Sőt, akár külföldről is jöhettek át többen tankolni a határ közeléből, bár aki alaposabban utánaolvasott, az tudhatta, hogy csak magyar rendszámmal lehetett olcsó benzint venni.
De jókora növekedést mért a KSH sok más bolttípus esetében is. Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 10, a könyvesboltokban és számítástechnikai üzletekben 9,1 százalékkal nőtt a forgalom, bútorokból és műszaki cikkekből 7,3 százalékkal több fogyott, a gyógyszertárakban és illatszerüzletekben 6,5 százalékkal volt a forgalom nagyobb a tavaly márciusinál. Összességében a nem ételt (és nem is benzint) árusító boltok forgalma 8,4 százalékkal emelkedett. A „kormányzati transzfereket nagy arányban költötte el a lakosság. Ezek a tranzakciók egyértelműen a nagyobb értékű kiadások irányába terelték a fogyasztást” – írta erről a részletről Virovácz Péter, az ING elemzője.
Az élelmiszer-kereskedelemben viszont csak 2,6 százalékos volt a növekedés. A KSH azt a magyarázatot is hozzáfűzte ehhez: az adatokból kiszűrték a húsvéthatást. Ezúttal ugyanis április 5-6-a volt húsvét, míg tavaly április 20-21-én, azaz az ünnepi hétvége előtti nagybevásárlást most többen ejthették meg már március utolsó napjaiban.
Amikor egy hete kijött a január–március közötti időszak GDP-adata és egészen jó lett a szám, még csak a januári és februári statisztikákat láttuk sok részletről, de lehetett sejteni, hogy kimondottan jól sikerült a március. Azóta már tudjuk, hogy az ipar kimondottan jól teljesített – a kiigazított adatok alapján 3,7 százalékkal nőtt –, és most ehhez jött hozzá egy nagyon gyors kiskereskedelmi növekedést mutató statisztika is. A kiskereskedelem és egyáltalán a lakossági fogyasztás már nagyjából másfél éve fölfelé húzza a magyar gazdaságot, legnagyobb részben ennek tudható be az, hogy 2024-ben és 2025-ben is épphogy a nulla fölé becsúszott a GDP-növekedés, és a szakértők 2026-ra is ettől várják azt, hogy a korábbinál egy kicsit jobban felpörög majd a gazdaságunk.
