Kétszer annyit költöttünk a gazdaságfejlesztésre, mint a balti államok, és nem értünk el vele semmit

2005 és 2025 között Magyarország 1,9%-os átlagos éves reál-GDP-növekedést tudott elérni, míg a V3 (Visegrádi hármak) államok – Lengyelország, Csehország és Szlovákia – 3%-osat, a B3 – balti – államok pedig 2,6%-osat. Az egy munkaórára jutó termelékenységünk pedig ugyan 2004 óta közel 40%-os emelkedést produkált 2024-ig, de ez csak a középmezőnyre volt elég, mert ugyanez a baltiaknál például 71% volt.

Ezeket az adatokat Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutatási igazgatója (nyitóképünkön) ismertette csütörtökön, a HVG New World Talks konferenciáján.

https://hvg.hu/360/20260212_gdp-otodik-orbankormany-2022-2025-inflacio-valasztas-2026

Az ezer euróban számolt munkatermelékenységünk 25,87 volt a hazai tulajdonú vállalatoknál, míg 115,39 a külföldi tulajdonúaknál. Ezzel a csehektől több mint 10 ezer euróval maradtunk el az egy főre jutó hozzáadott értéket tekintve, a lengyelektől pedig 8-cal, ha a hazai vállalatok teljesítményét nézzük, és a régióból csak a szlovákoknál tudtunk mintegy ezer euróval jobbak lenni, folytatta Kozák.

Miközben a balti és skandináv államok dupláját költjük gazdaságfejlesztésre, nem értünk el vele semmit, az arányeltolódás gusztustalan. Ebben biztosan erős szerkezetváltás kell

– summázott Kozák, majd azzal folytatta, hogy

a vállalatoknak nyújtott állami támogatások dupláját adjuk meg, mint a regionális országok, illetve EU-s átlag, és ebben is nulla lett az eredmény, nincs növekedés, teljesen fölösleges ez a bőkezűség.

Kozák a magyar gazdaságpolitika következő 10 évére szóló lehetséges – kívánatos – irányokat vázolta fel, üzenve így a frissen felállt Tisza-kormánynak is. És nemcsak az eddigi gazdaságpolitika sikertelenségéről beszélt, hanem arról is, hogyan lehetne ezt a negatív trendet megfordítani. Azt mondta, a magyar gazdaság termelékenységét viszonylag gyorsan lehet javítani: 10-11 év alatt látványos növekedést lehet elérni.

Kozák Ákos

HVG / Lakos Gábor

Először arra tért ki, hogy nálunk a mikrovállalkozások kötik le arányaiban a legtöbb foglalkoztatottat a régióban, a teljes foglalkoztatottság 41 százalékát, míg a régiós átlag 36, az uniós pedig 30. A nagyobb vállalatoknál nagyobb termelékenységet lehet elérni, így az a kívánatos, ha a foglalkoztatottság nagyobb szeletét szívják fel a nagyobb cégek.

Kozák rámutatott, hogy nálunk a 25–34 évesek 30 százaléka diplomás csak, míg a lengyel sikerek egyik kulcstényezője az oktatási reform volt, ott annak eredményeként 40 százalék az arány.

Minden egyes, a felsőoktatásban eltöltött év 10%-os bérprémiumot jelent

– mondta, rámutatva: a közoktatásban biztosan kell egy jelentős fordulat. Ahogy az egészségügyben is, arra is jóval többet kell költenie az új kormánynak, hiszen a sokat betegeskedő munkaerő nagyban visszafogja a termelékenységet is.

Kozák ismertette az Egyensúly Intézet idei évre vonatkozó főbb gazdasági előrejelzéseit is. Azt mondta, az Egyensúly legfeljebb 1,5%-os GDP-növekedést vár idén, amit a tavalyi 0,3 százalékos érték után jó adatnak értékelt. 3,8 százalékos éves inflációval számolnak, bár itt komoly kockázati tényező a Hormuzi-szoros hatása, mégpedig leginkább a hazai kkv-k energiavásárlása szempontjából. Itt nem is az olajra, hanem a gázra kell gondolni, abban van nagy kitettségünk Ázsia felé, mondta.

4,5%-os éves munkanélküliségre számítanak, 7,3%-os medián bruttóbérváltozásra és 3-3,5%-os medián reálbér-növekedésre. Azzal, hogy bejöhet több tízmilliárd eurós EU-támogatás, szerinte nem kell különösebben foglalkozni, annak nem az idei számokra lesz érdemben hatása, hanem 2027-re, attól fogva beindulhatnak tőle a beruházások.

2022 óta alig van olyan makrogazdasági mutató, amely kedvező irányba fordult volna, a beruházások, az ipari termelés gyakorlatilag zuhan, jó esetben stagnál, mondta Kozák.

https://hvg.hu/360/20251122_hvg-gdp-ipari-termeles-strukturalis-problemak-beruhazasok

Éppen ezért az Egyensúly Intézet összeállított 18 javaslatot arra, hogy hogyan gyorsítsuk fel a gazdasági növekedést. Ebből néhányat Kozák kiemelt az előadásában:

• fektessünk többet az emberekbe – egészségügy, oktatás;
• anticiklikus gazdaságpolitika kell (eddig ehelyett ez úgy működött, hogy ha fut a szekér – költünk, ha nem fut – nem);
• konjunktúra idején a GDP 1,5%-ában rögzítsük a vállalati támogatásokat a 3 helyett, „a pénzt fölösleges szórni, mint a helikopterpropeller”;
• a közepes méretű vállalatokat kell megerősíteni, ez lehet kitörési pont, ez kormányokon átívelő program;
• a kkv-k-nál a fúziók és felvásárlások támogatása;
• a céges generációváltás támogatása;
• a feldolgozóipar helyett a szolgáltatások és a kreatív ágazatok támogatása.

Ugyanakkor Kozák arra is felhívta a figyelmet, hogy ne várjunk fél-másfél éven belül radikális változásokat, ez ugyanis egy hosszú távú munka.

Nyitókép: HVG / Lakos Gábor