Hiába az elmúlt évtizedek vaskos állami támogatásai és gazdaságélénkítési programjai, az elköltött, óriási összeg nem fordította érdemben termőre a magyar gazdaságot. Hogy hogyan változtathatna ezen a Tisza-kormány, arról Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutatási igazgatója beszélt a HVG New World Talks konferenciáján.
Az utóbbi években egyre több magyar fordult a magánegészségügyi szolgáltatások felé, de a megelőzés terén még mindig óriási hiányosságokkal küzdünk. Pedig dohányzásban, alkoholfogyasztásban és elhízásban is felülmúljuk az európai átlagot – mutat rá Szerencsés Dóra, az Inspira Healthcare Research stratégiai vezetője. Ez talán megmagyarázza, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam elmarad az EU-s átlagtól, és magasabb a krónikus betegségek aránya is. A szakértőt arról kérdeztük, hogyan javíthatók ezek a riasztó mutatók.
Hogyan válasszunk szolgáltatót, ha az egészségünk a tét? Honnan tudnak a páciensek átlátható, hiteles információkat meríteni a Google helyett? A Betegbarát Projekt célja, hogy segítse a laikusokat eligazodni a magánegészségügy útvesztőiben, valamint helyreállítsa az ellátásba vetett bizalmat Magyarországon. Mi kell ahhoz, hogy a szolgáltatók és páciensek között megszűnjön a kommunikációs szakadék. Erről, valamint a nehézségekről és a projekt küldetéséről is beszélt Vaszary Ádám, a Betegbarát Projekt alapítója, kommunikációs szakember.
Unalomig lerágott csont, hogy a változások korát éljük, melyet a digitális transzformáció, a covid-pánik, a gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai feszültségek formáltak az elmúlt 1-2 évben. A szervezetek és vezetőik pedig a munkavégzés világának zászlajára a változáskezelést tűzték ki, és amekkora elánnal vetették ebbe bele magukat, olyan gyorsan omlott össze a munkavállalók változásra való hajlandósága. A “változásfáradtság” elkezdte szedni áldozatait.
„Kötelezően bekérték a születési dátumomat és mivel 50 felett vagyok, 1 percen belül (!) megkaptam az automatikus elutasító levelüket.”„Megkérdezték interjún, hogy mekkorák a gyerekeim. Utána éreztem, hogy már csak udvariasságból beszélgetnek velem.”Aki beszélget álláskeresőkkel, gyakran hall hasonló történeteket. Pedig 2023-ban szerencsére már csak kevés vállalatnál nem képzett HR-esek végzik az új munkatársak kiválasztását.
Az elmúlt évtizedben a technológia óriási hatást gyakorolt a marketingre. A közösségi média megjelenése és terjedése alapjaiban változtatta meg a vállalatok és a vásárlók közötti kommunikációt. Most pedig újabb átalakulás következik: a mesterséges intelligencia (AI) forradalmasítja az online marketinget. Az AI már nem pusztán a jövő zenéje – jelenünk szerves részét képezi, mindennapi életünk számos területén alkalmazhatjuk. A marketing világában ez különösen igaz, ahol az innováció, a kreativitás és a hatékonyság mindig elsőbbséget élvez. Az AI és a marketing találkozásának eredménye olyan innovatív eszközök létrejötte, mint a ChatGPT, amely új dimenziókat nyit meg a marketing szakemberek számára.
A mindennapok során termelődő háztartási szemét újrahasznosítása ma már nagyrészt megoldott. Így válhat például a nejlonhulladékból autópadló. De mi lesz a teljes jármű sorsa az életciklusa végén? Számos felhasználható elem már most is egy új modellben éli második életét.
Megújuló energiatermelés, újrahasznosítás, körforgásos gazdaság. A BMW autógyár szakemberei az alábbiakban megfogalmazzák, miért tartják szükségesnek, hogy cégük támogassa a TEDxBudapest Jövőteremtők című előadássorozatát. Cégük példájával elmagyarázzák, milyen lépéseket tehet egy autógyár a fenntarthatóságért.
A Saab repüléstechnikai üzletágában jelenleg több mint száz agilis csapat dolgozik a Gripen vadászrepülőgép szoftverén, hardverén és testén, amely összességében egy 43 millió dolláros termék, egy gép, ami nemcsak megjelenésében, de összetettségében is döbbenetes. Egy ilyen robusztus projektről azt gondolhatnánk, hogy rengeteg erőforrást emészt fel a számtalan külön szakterületen működő csapat összehangolása és a felmerülő problémák megoldása. Azonban a Saabnál megoldották, hogy a JAS 39 Gripen a világ legköltséghatékonyabb vadászgépe legyen. A hogyanra ebben a cikkben a ShiwaForce segítségével válaszolunk.
“Az OKR különlegessége abban rejlik, hogy a komplexebb vállalások teljesülésének felelősségét összehangolja az egyéni célkitűzésekkel. Eközben a működés szabadságát nem korlátozza, hanem támogatja. Segíti az egyéni kreativitás kibontakozását a fókusz megtartása mellett.“ – Kovach Anton, a ShiwaForce alapítója és vezérigazgatója, a „Mérd, ami számít!” szakmai lektora.
Az Innovációs- és Technológiai Minisztérium 2020-as hatállyal jelentősen átalakította a magyar szak- és felnőttképzés rendszerét. A cégek nagy része egy csapásra felnőttképzővé vált, és gyakorlatilag minden képzés jellegű folyamatról adatot kellett nyilvántartani és szolgáltatni, amely óriási adminisztratív terhet jelentett a cégeknek.
Simon Sinek fontos megállapítása, miszerint “az ügyfelek nem fogják szeretni a vállalatot, ameddig a munkatársak nem szeretik azt”, jól összefoglalja, mennyire szoros kapcsolatban áll egymással az ügyfélélmény (CX) és a munkavállalói élmény (EX). A külső pozitív ügyfélélmény csak a belső, pozitív dolgozói élményt követően jelenhet meg.
Az igényeinket többnyire a megszokásaink diktálják, ezek pedig egy fogyasztásra és állandó növekedésre épülő gazdasági és társadalmi rendszer érdekeit szolgálják. Ideje újraértelmezni az emberi szükségletek fogalmát, egyensúlyban az ökoszisztéma halaszthatatlan igényeivel.
Részt venni egy jelentős szervezeti átalakulásban, esetleg új folyamatok kialakításában, új eszközök bevezetésében, mindig egy izgalmas “kalandnak” tűnik elsőre. Részesei lehetünk valami új építésének vagy eltévedhetünk a végtelen labirintusban. Vannak akik ezt élvezik, de ez a fajta bizonytalanság a legtöbb embert frusztrálja - talán azért, mert nagyon nehéz objektíven megítélni, hogy jó irányba megyünk vagy a legnagyobb hülyeséget csináljuk éppen. Mérhető egyáltalán a haladás, előrejelezhető, hogy a jó úton járunk, főleg egy gyorsan változó, bizonytalan környezetben?
A világunk kaotikus, kiszámíthatatlan, tele álhírekkel és bizonytalan üzleti-szervezeti reakciókkal. Erre válaszol az agilis munkamódszer, amely teljes vállalati szinten értékelhető és számokban kimutatható pozitív eredményt mutat. Az agilissal járó adaptivitás és kreativitás a toborzást is forradalmasítja. Nézzük, mitől olyan népszerű a közösség erejére építő recruitment modellje!
A koronavírus nyomán kialakult helyzetben a vállalatokon belül tektonikus változások mennek végbe. Ha egy cég ma meg akarja tartani a piaci helyzetét, az ügyfeleit, akkor legalább akkora energiát kell szánnia a munkavállalók élményének újragondolására, mint amennyit az ügyfélélmény tervezésre fordít.
Az elmúlt fél évben az is meggyőződhetett arról, hogy a technológia és az ahhoz való alkalmazkodásunk szintje lehetővé tette a teljesen helyfüggetlen munkavégzést, aki februárban még e-maileket nyomtatott ki és nem tudta elképzelni az életét napindító meeting nélkül: természetesen élőben.
Mindannyian testközelből érezzük korunk technológiai forradalmának, a digitális transzformációnak elképesztő erejét. Az elmúlt 25 évben lezajlott technológiai fejlődés teljesen átírta az életünket. Az extrém módon felgyorsult világ, az információ elérhetősége és sokasága, illetve az információáramlás sebessége hatalmas igénybevételt jelent az ember számára.
Mindenhol szükség van vállalkozó szellemre, ahol az extrém és változó körülmények új ötletek és munkamódszerek életre hívását sürgetik. Az egyre gyorsabb ütemben zajló digitalizáció kikényszeríti az alkalmazkodást, a kérdés csak az, ki tud gyorsabban, okosabban, eredményesebben reagálni az új ügyféligényekre.
Cirkuszi zsonglőrként éljük mindennapjainkat - értesítések, feladatok, felelősségi körök hada pörög a tányérjainkon. Képesek vagyunk-e tudatosan tervezve pörgetni ezeket a tányérokat, vagy úgyis mindegy, mert azok egyszer leesnek? - Lászky Gyula, a FranklinCovey Magyarország tanácsadó szenior partnere vendégelőadónk írása a témában.
