A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezetése az Orbán-kormánynak befeküdve folyamatosan kisebb-nagyobb manipulációkat folytatott azoknak az adatoknak az esetében, amelyeket érzékenyebben figyelt a lakosság, amelyek politikailag jobban számítanak – mondta az Énpénzem.hu-nak adott interjúban Mellár Tamás közgazdász, aki 1998 és 2003 között vezette a statisztikai hivatalt, 2018-tól 2026-ig pedig ellenzéki országgyűlési képviselő volt.
Szegénység és infláció
Mellár szerint a szóban forgó adatok azok, amelyeknél mindenképpen alapos vizsgálatot kell tartani és korrekciókat végrehajtani, akár visszamenőlegesen is. Mint emlékeztetett rá: ez a legjobban a szegénységi statisztikánál látszott.
https://hvg.hu/gazdasag/20251021_Megduplazodott-gyerekszegenyseg-ksh-revizio-statisztika
A másik ilyen nagyon fontos területnek Mellár a szintén teljes megújításra szoruló fogyasztói árindex (vagyis: az infláció) számítását mondta. Egyaránt problémák vannak szerinte a fogyasztói kosarakkal és a számítási metódusokkal. Ez is politikailag érzékeny terület volt Orbánék számára, ők ugyanis mindig azzal büszkélkedtek, hogy a reálkeresetek milyen jelentősen nőttek. Közben az infláció kumulált növekedése 16 év alatt kilencven százalék felett volt, ami a hivatalos számokban nem igazán jelentkezik.
A GDP-t fújó deflátor
Mellár Tamás szerint fontos lenne a korrekció és a revízió a GDP-számításnál is. Példaként hozta fel az általa problematikusnak tartott GDP-deflátor számítást. A deflátor a GDP árindexe, azt mutatja, hogy mennyivel nőtt a folyó áras GDP pusztán azáltal, hogy mindennek emelkedett az ára. Ezzel szemben a reál GDP-növekedést mindig az előző évi áron számolják.
A szakember szerint az előző kormánynak magas deflátor kimutatása állt érdekében, miután az „felfújja” a nominális GDP-t, s akkor az adósság GDP-hányada sem annyira mellbe vágóan magas.
Ennek oka, hogy a költségvetési hiányt és az államadósságot mindig a nominális, folyó áras GDP-hez viszonyítják. Például 8 százalékos deflátor mellett a folyó áras GDP egyik évről a másikra 8 százalékkal magasabbnak adódik, akár úgy is, hogy reál értelemben (előző évi árakon számolva) nem történt gazdasági növekedés.
https://hvg.hu/gazdasag/20260518_negyedeves-allamadossag-mnb
Tisztogatás a KSH-nál
Mellár szerint az a felső szintű vezetés játszott komoly szerepet az elmúlt években az olyan módszertanok megválasztásában, amelyeknek köszönhetően a napvilágot látott statisztikák – és azok körítése – kedvező volt a kormányzat számára.
Nem csak a KSH legfelsőbb vezetését, de a főosztályvezetőket, osztályvezetőket is úgy választották ki, hogy erre hajlandók legyenek. Őket mindenképpen le kell váltani!
– szögezte le, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a lejjebbi szinteken lelkiismeretes emberek dolgoznak, őket hagyni kell a helyükön.
A KSH vezetőségének kiválasztását Mellár szerint ki kell venni a miniszterelnök kezéből, a jelölést szakmai szervezetekre kell bízni, magát a megválasztást pedig a parlamentnek kell lefolytatnia, mégpedig kétharmados szavazati aránnyal. A szakember úgy véli, ennek világos lenne az üzenete: „a KSH nem a miniszterelnöké, hanem a nemzeté”. Nagyon fontos ugyanis, hogy a statisztikai hivatal a nemzet érdekeit képviselje, és semmiképpen se szolgáljon rövid távú politikai érdekeket.
További kiemelten fontos feladatnak nevezte a korábbi KSH-elnök, hogy a statisztikai munkának meglegyen a valóban szakmai, szakszerű ellenőrzése.
