Az új kormány még nyáron pótköltségvetést terjeszt be, a jövőben pedig ősszel készülnek majd a költségvetések, az eddiginél nagyobb tartalékokkal – mondta Kármán András, a Tisza-kormány leendő pénzügyminisztere bizottsági meghallgatásán, aki szerint továbbra is cél az euróbevezetés feltételeinek teljesítése 2030-ra. Az adórendszert is átalakítják, de nem azonnal: a különadók így egy ideig még maradnak, visszatér viszont a kata.
Kármán András leendő pénzügyminiszter az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága előtti meghallgatásán az expozéját azzal indította, hogy bemutatta az OTP-től igazolt Barabás Gyulát, aki államháztartásért felelős államtitkár lesz. Ismertette saját szakmai karrierjét, majd a felállítandó új önálló Pénzügyminisztérium terveit, az új kormányban ugyanis a költségvetési, adószabályozási terület külön a lesz a gazdaságfejlesztéstől (utóbbiért Kapitány István gazdasági miniszter felel majd).
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági miniszter, országgyűlési képviselő nem vett részt Kapitány István miniszterjelölti meghallgatásán. Kapitány a Tisza választási programját ismertette, konkrét ígéreteket nem tett. A Tisza 100 napos gazdasági programja a tájékozódás, a szerződések, lehetőségek átvizsgálása lesz.
Kármán hangsúlyozta, hogy mindez nem jelenti az egységes gazdaságpolitika szétválasztását, hiszen a költségvetési hiány és az államadósság fenntartható csökkentéséhez be kell indítani a gazdaságot, és fenntartható növekedési pályára kell állítani.
A magyar gazdaság tartós és strukturális problémákkal küzd – mondta Kármán András. Az elmúlt években a gazdaság lényegében stagnált, elmaradt a visegrádi országoktól, a beruházások reálértéken 25 százalékkal visszaestek, ahogy az ipari termelés is csökkent.
Ilyesmi a rendszerváltás után, de még a 2008-as válság után sem történt.
Ennek oka Kármán András szerint, hogy az előző kormány az extenzív gazdaságfejlődést erőltette, vagyis a gazdasági növekedést a mennyiségi bővülés adta. Magyarország így összeszerelő üzemként tagozódott be a világgazdaságba, aminek kezdetben voltak eredményei, ilyen az, hogy nőtt a foglalkoztatottság. Mindeközben azonban elmaradt a gazdaság hatékonyságának, termelékenységének javulása. Az MNB a forint folyamatos leértékelésével alacsonyan tartotta a béreket az összeszerelő üzemek megtartásához és bevonzásához. Így a bérek nemzetközi összehasonlításban leszakadtak, közben az infláció magas volt – foglalta össze az elmúlt éveket a leendő miniszter.
Új gazdasági modellre van szükség – hangoztatta Kármán, majd el is mondta, milyet szeretne: tudásalapú, innovatív, erős, önállóan versenyképes kkv-kkal, diverzifikáltabb, válságállóbb gazdaságszerkezettel. Ehhez viszont azt kell, hogy többet fektessünk az emberekbe, az oktatásba és az egészségügybe. Ezek nélkül ugyanis nincs felzárkózás.
Időbe, évekbe fog telni, mire az irányváltás meghozza a várt eredményeket
– ismerte el.
Ám – tette hozzá –, amíg strukturális reformok hatása felépül, rövid távon is sokat lehet tenni. Magyarország jelenleg kockázatosnak számít, mert kiszámíthatatlan a szabályozói környezet, az állami beszerzéseket torzítja a korrupció, ami aláássa a tisztességes versenyt és a beruházásokat. A kockázati felár ráadásul növeli az államadósság finanszírozásának költségét is.
Az új kormány célja éppen ezért a vállalkozás- és befektetőbarát, kiszámítható környezet kialakítása. Előre jelezhető, valódi szabályozói környezetre van szükség – fogalmazott Kármán, aki szerint ennek érdekében valódi és érdemi konzultációk lesznek a gazdasági szereplőkkel. Kulcskérdésnek nevezete a tisztességes verseny helyreállítását is, ehhez pedig csökkenteni kell az adminisztratív terheket és egyszerűsíteni kell az adórendszert.
Az elmúlt évek kiszámíthatatlansága látványosan megmutatkozott a költségvetés rendszeres, kormány általi módosításaiban is – emlékeztetett Kármán András, hangsúlyozva, hogy a kormány nem az országgyűlés döntései alapján költötte az állampolgárok pénzét, pedig ez jogos elvárás lenne.
Szinte felismerhetetlenné vált az idei költségvetés is, annyiszor írták át, például már tavaly nyáron is, aztán februártól a választásig minden csütörtökön. 2021 és 2026 között átlagosan 6 naponta jött egy újabb költségvetés-módosítás. Átnéztük, az idei büdzsében hogyan pakolgatta a milliárdokat a távozó kormány.
Az új kormány négyéves költségvetési pályát fog felvázolni, mert a fiskális politika nem gondolkozhat csak rövid ciklusokban. Középtávú, átlátható, hihető pályára van szükség, amelyet piaci elemzők által is reálisnak tartott makropályára kell alapozni – mondta Kármán. A Fidesz gyakorlatával ellentétben ősszel fogják elfogadni a költségvetéseket, mikor már jobban látják, mi várható a következő években. A büdzsét emellett megfelelő tartalékokkal terveznék, hogy a törvényben megállapított tételek teljesíthetőek legyenek, és mozgástér is legyen.
A jövőben a kiadások szerkezete szerint lesz strukturálva a költségvetés. Rendszeresen lesznek háttérbeszélgetések, tájékoztatások a költségvetés helyzetéről. Megerősítik a parlamenti kontrollt a költségvetés felett
– ígérte Kármán András.
Felülvizsgálják az idei költségvetést,
a nyár végén pótköltségvetést terjesztenek be az Országgyűlés elé. Egyrészt az átláthatóság, kiszámíthatóság jegyében, másrészt, hogy a 2027-es költségvetést megfelelően meg lehessen alapozni.
2030-ra el akarnak jutni a 3 százalék alatti hiányhoz és a fenntarthatóan csökkenő államadóssághoz, és ekkora kívánják teljesíteni az euróbevezetés feltételeit is. Szakmai és társadalmi konzultációt is folytatnak majd a bevezetésről, ám ettől függetlenül cél a feltételek teljesítése.
A Tisza-kormány egyszerűsíteni fogja az adórendszert – mondta Kármán, hiszen az szerinte jelenleg torz és kiszámíthatatlan. Ugyanakkor, ismerte el, nem reális a különadók megszüntetése egyik napról a másikra, ám fokozatosan igen. A kedvezmények rendszerét is felülvizsgálják és a tervek szerint egyszerűsítik is. Emellett biztosítják a magántőkealapok átláthatóságát, és visszavezetik a katát (kisadózók tételes adója), bár a leendő miniszter nem részletezte, pontosan milyen feltételekkel.
Ez még csak az első hullám, sokan kivárhatnak.
Az alacsony keresetűekre Kármán szerint aránytalanul nagy terhet rak a rendszer. Ennek része a magas áfa, hiszen az alacsony keresetűek jövedelmük nagy részét fogyasztásra költik, míg a magasabb jövedelműek arányaiban többet takarítanak meg. Ezért a leendő pénzügyminiszter szerint arányosabb, igazságosabb adórendszer kell. Adójóváírást is bevezetnek, azzal a céllal, hogy minél kevesebbet keres valaki, annál kisebb legyen az adója. A minimálbér esetében ez 9 százalék szja-t jelent.
Kérdésre válaszolva Kármán András megerősítette, hogy a családi kedvezmények rendszerén nem kívánnak változtatni.
A Tisza politikusa arról is beszélt, hogy csökkentik az áfát az alacsony jövedelműek fogyasztásában nagy súlyt képviselő termékek esetében. A nagy vagyonokra egy egyszázalékos vagyonadót vezetnek be egymilliárd forintos értékhatártól. Kármán szerint ez egy szűk társadalmi réteget fog érinteni, a kulcs pedig alacsony, így reális lehet a sikeres bevezetés.
A költségvetési mozgástér növelésében segítség lesz az uniós források felszabadítása és hazahozatala. Ezek ugyanis nem csak új beruházásokat jelentenek, tehermentesítik a költségvetést is. A legsürgetőbb a Helyreállítási Alap (RRF) kérdése Kármán szerint, aki elmondta, tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal, és egyelőre bizakodó, hogy a teljes keretet le fogja tudni hívni Magyarország.
Az állami beszerzéseknél vélelmezhető 20-30 százalékos túlárazások megszüntetése hatalmas, több ezer milliárd forintos megtakarítási potenciált jelent a Tisza szakpolitikusa szerint. „Az állami beszerzéseknek, az állami vállalatok költéseinek nem egy szűk kör érdekeit, hanem a közérdeket kell szolgálnia” – mondta Kármán, aki példaként a Szerencsejáték Zrt. által osztott támogatásokat említette.
Jelentős megtakarítás érhető el a kamatkiadásokon is: bár az adósság szintje átlagos, a kamatfizetés rendkívül magas GDP-arányosan, kétszerese például a lengyel szintnek. Itt már rövid távon is jelentős javulás látszik – mondta Kármán, hozzátéve, hogy már a választások előtti közvélemény-kutatások eredményeinek hatására csökkentek a hozamok. Kisebb a kockázati felár, ez a befektetői bizalmat tükrözi – tette hozzá.
Jól ismert modellek az élen.
