Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Elkezdte a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2026-os költségvetés tervezését – írta az NGM. A minisztérium közleményéből kiderül az is, hogy egyetlen év szünet után visszatérnek ahhoz a sokat kritizált menetrendhez, hogy már júniusban megszavazza a parlament a költségvetést.
Azt is írásba adta az NGM: a 2026-os költségvetési hiánycél a GDP 3,5 százaléka lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy már a tervezés első lépésénél feladták az eddigi célt. Varga Mihály akkori pénzügyminiszter még tavaly nyáron ígérte meg, hogy 2026-ban már 3 százalék alatti lehet a hiány, a magyar középtávú tervet pedig alig egy hónapja fogadta el az Európai Bizottság, abban a kormány azt az ígéretet tette, hogy a 2026-os költségvetési hiányunk a GDP 2,9 százaléka lesz.
A kormány terve úgy ment át az uniós testületen, hogy a kiadásnövekedési terveket jócskán csökkenteni kellett. Most viszont már bejelentették a választás előtti osztogatást, úgyhogy a hiány is nagyobb lehet, mint amit eddig vállaltak.
Más kérdés, hogy mostanában amit vállalnak, azt sem sikerül teljesíteni. 2024-re például az eredeti cél az volt, hogy GDP-arányosan 2,9 százalék legyen a hiány, majd amikor pár hónap elteltével látszott, hogy ezt képtelenek elérni, megemelték 4,5 százalékra, és végül azt is bőven túllépték.
