80 ezer fővel csökkent a kriptovaluta-piacon aktív magyarok száma, ami 38 százalékos csökkenésnek felel meg – írja a PwC 2026 júniusában elvégzett felmérésére hivatkozva. A változások hátterében leginkább magyar sajátosságok állnak, köztük a szigorodó szabályozási környezet és a Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése.
A kriptoeszközök világszerte gyengélkedtek az elmúlt időszakban, a magas kamatkörnyezet, a háborús helyzet és a szűkülő likviditás egyaránt mérsékelte a kockázatvállalási kedvet. Itthon mindezt tovább erősítették a szabályozási környezet változásai és ennek következtében egyes szolgáltatók kivonulása.
A PwC 2026 júniusában, immár második alkalommal elvégzett kriptopiaci felmérése azt vizsgálta, hogyan érintették ezek a fejlemények a magyar felhasználókat.
A tavalyi kutatás szerint Magyarországon mindössze 210 ezer ember rendelkezett aktívan valamilyen kriptovalutával, ami a 4,4 millió fős, digitálisan affinis felnőtt lakosság szűk szeletét adta. Az elmúlt év hatására ez a kör hozzávetőlegesen 80 ezer fővel szűkült, ami a 2025-ös bázishoz viszonyítva 38 százalékos lemorzsolódást jelent.
A visszaesés nem egyenletesen érintette a piacot: elsősorban azok tűntek el, akik számára a kriptózás egy könnyen elérhető platformhoz kötődött. Különösen a Revolut tavaly decemberi kivonulása érződik a számokon: 2025-ben a hazai kriptósok 74 százaléka ezen a felületen keresztül kereskedett. A korábban a Revoluton kereskedők 56 százaléka teljesen felhagyott a kriptózással, és mindössze 26 százalékuk helyezte át kriptobefektetéseit más platformra. A platformváltásból elsősorban a Binance, a crypto.com, a Kraken, a Coinbase Exchange és a Bitpanda profitált.
https://hvg.hu/kkv/20251208_Kivonul-a-Revolut-kripto-szolgaltatasa-Magyarorszagrol
A tapasztalt befektetők ugyanakkor nagyobb számban maradtak, ami abból is kimutatható, hogy idén a válaszadók átlagosan már négy éve tartanak kriptoeszközöket, szemben az előző évi 2,7 évvel. Azok aránya pedig, akik több mint öt éve tartanak kriptót, 21 százalékponttal emelkedett, eközben 18 százalékkal csökkent azoké, akik az elmúlt egy évben vásároltak először.
A kriptoeszközökben tartott összegek eloszlása is átrendeződött: az 50 ezer forint alatti portfólióval rendelkezők aránya 23 százalékponttal csökkent, de a 100–500 ezer forintos kitettségek súlya 13 százalékponttal, az 5 millió forint felettieké pedig 10 százalékponttal nőtt.
A lakossági belépést több tényező is gátolja: a válaszadók 44 százaléka ezt jelölte meg fő visszatartó tényezőként. Emellett az alacsony tájékozottság 25 százalék, a biztonsági aggályok 20 százalék, a szükséges tőke hiánya 19 százalék, a magas befektetési kockázat pedig 18 százalék számára akadály.
