A hazai szakszervezeti tömörülések közös levélben fordultak Magyar Péter miniszterelnökhöz, amelyben leírják, milyen együttműködést és szabályozási környezetet, bérpolitikát tartanak szükségesnek a kormány részéről. A levelet az öt nagy konföderáció – az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – jegyzi.
A szakszervezetek álláspontja szerint a „fejlett demokratikus jogállamok politikai rendszerének szerves részei a szakszervezetek, amelyek programjaikkal, állásfoglalásaikkal befolyásolják, korrigálják a komplex társadalompolitikai programot megfogalmazó és megvalósítani kívánó pártok, illetve kormányok politikáját, döntéseit”.
Ezzel szemben Magyarországon az elmúlt időszakban olyan kormányzati gyakorlat érvényesült, amely nem törekedett az érdekaggregációra.
A kormány a közpolitika formálását és a jogalkotást a saját belügyének tekintette, és nem ismerte el, hogy az érdekegyeztetés segítségével javítható az intézkedések minősége és társadalmi elfogadottsága.
Emellett számos intézkedéssel korlátozta a szakszervezeti, munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségeit” – emlékeztetnek a levélben az érdekképviseletek.
Az öt konföderáció pontokba szedve tájékoztatta a miniszterelnököt arról, melyek lennének szerintük a megfelelő együttműködés alapjai:
- az érdekegyeztetés alkotmányos alapjainak megteremtése, az állam ezzel kapcsolatos alapvető kötelezettségeinek beemelése az új alkotmányba;
- a valós, átlátható, érdemi megállapodásokra lehetőséget adó országos érdekegyeztetés megteremtése. A fórum tagjai volnának a kormány mellett a normatív szempontok szerint meghatározott reprezentatív munkáltatói érdekképviseletek és szakszervezeti konföderációk;
- a szakszervezetek, valamint a szakszervezeti tagság státuszát, a szervezkedés és az egyesülés szabadságát gátló intézkedésekkel szembeni védelmet alkotmányi szinten kellene garantálni;
- a szakszervezeteket megillető kollektív szerződéskötés jogát szintén alkotmányi szinten kellene garantálni;
- a sztrájkjogi szabályozást felül kellene vizsgálni, az indokolatlan korlátozó rendelkezéseket el kellene törölni.
A konföderációk kiemelten fontosnak tartják a munkavállalók jövedelmi pozícióinak javítását. Alapvető elvárásként fogalmazzák meg, hogy folytatódjon mind az átlagbér, mind a minimálbér felzárkóztatása az uniós bérszínvonalhoz. A minimálbér – a 2024. november 25-én kötött megállapodásban foglaltakkal összhangban – 2027-ben érje el az az évi várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, elérve ezzel az európai minimálbér-irányelv átültetése során megfogalmazott célt.
https://hvg.hu/gazdasag/20241125_bermegallapodas-minimalber-garantalt-berminimum-gazdasagpolitika-orban-viktor
A konföderációk számos további, a munkavállalókat alapvetően érintő szakpolitikai kérdésben kívánják megfogalmazni és képviselni részletes álláspontjukat, az egyeztetések megkezdésének azonban
előfeltétele az érdemi szociális párbeszéd és a demokratikus munkaügyi kapcsolatok, valamint a foglalkoztatáspolitika felelős kormányzati képviseletének megteremtése
– írták a szakszervezetek a miniszterelnöknek.
Ezzel arra utaltak, hogy a kormányban nincs külön felelőse a foglalkoztatáspolitikának, munkaügynek – ezt korábban már nehezményezték. Az előző kormányban a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozott a foglalkoztatáspolitika, a szakállamtitkár Czomba Sándor volt.
Fotó: HVG / Cabrera Martin
