MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Aláírták a következő három évre szóló bérmegállapodást a kormányzat, valamint a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek vezetői a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán hétfő reggel.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára „rendkívül ambiciózusnak” nevezte a megállapodást, amely két nehéz év után született meg.
Ennek értelmében
- 2025-ben 7 százalékkal emelik a garantált bérminimumot és 9 százalékkal a minimálbért,
- 2026-ban 13,
- 2027-ben pedig 14 százalékkal a minimálbért.
Ez, ahogy a hvg.hu is megírta, összegszerűen azt jelenti, hogy a minimálbér bruttó 266 800 forintról 290 812 forintra, a garantált bérminimum bruttó 326 000 forintról 348 820 forintra emelkedik jövőre.
A főtitkár jelezte: a megállapodás teljesítés érdekében nemcsak nekik, de a munkavállalóknak és a kormányzatnak is feladata lesz: a munkaadóknak versenyképesebbé kell válniuk, új technológiákat alkalmazniuk, ugyanakkor a munkavállalóknak is nyitottnak kell lenniük ezekre az új technológiákra, a kormánynak pedig – amellett, hogy anyagilag is hozzájárul az emeléshez – fejlesztési és tőkeprogramokat kell indítania, valamint „innovatív és befogadó gazdasági környezetet” kialakítania.
Perlusz László emlékeztetett, hogy a bérnövelést makrogazdasági számokhoz kötötték, így például felülvizsgálható, ha nem az elvárt mértékben alakul a gazdasági növekedés, az infláció és az átlagbér. Ez egy jó kompromisszum – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök hozzászólásában a szokásos háborús érveléssel jött, és Donald Trump amerikai elnökké választásának is örült, valamint jelezte: jövőre békeévre számít, amely révén reálisnak nevezte a 3 százalék feletti gazdasági növekedést. Azt is kijelentette, hogy a megállapodás „békeforgatókönyvre” épült, de
ha csak úgy dolgozunk, mint eddig, nem lesz tartható, a tavalyi és tavalyelőtti gazdasági teljesítménnyel nem fog kijönni.
Orbán szerint „soha nem látott mértékű” minimálbér-emelés történik, ami 2027-re összeadva 40 százalékra jön majd ki, és nagyon közel lesz az átlagbér feléhez, „ha békeév lesz, és be tudjuk tartani a megállapodásokat”.
Ezt szerinte segíteni fogja az „állami beruházási boom”: jövőre 300 új beruházás indul itthon összesen 8100 milliárd forint értékben, amelyből 450 milliárd meg is érkezik a gazdaságba, emellett egy sor nagyberuházást is 2025-ben adnak át a Budapest–Belgrád vasútvonaltól kezdve a debreceni és győri nagy gyárakig.
A jövő évi költségvetésről itt írtunk bővebben:
Orbán megemlítette a Demján Sándor Programot is, amely szerinte 1410 milliárd forint forrást juttat majd a magyar vállalkozásoknak. Szerinte jól olajozta a megállapodást a munkáshitel, és az, hogy a munkaadók kedvező feltételekkel adhatnak lakhatási támogatást a dolgozóknak.
Kijelentette: „belátható időn belül” el kell érnünk az egymillió forintos átlagjövedelmet, ha sikerül betartani a bérmegállapodást. Ezután megköszönte Varga Mihály pénzügyminiszternek és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek a megállapodásban végzett munkáját is, majd közölte, hogy jövőre „békeévekben megvalósítható új gazdaságpolitika indul meg”, és ez „társulni fog gazdaságirányítási változásokkal, amelyek érintik az itt említett két miniszter személyét is.
Az egyiküknek hattyúdal, a másikuknak szép nyitány.
Varga Mihály minisztersége – sőt, az egész Pénzügyminisztérium fennmaradása – már a legutóbbi kormányinfón is téma volt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint senki ne fogadjon nagy összegben a minisztérium fennmaradására – az viszont nem vállal nagy kockázatot, aki Varga jegybankelnökségére tesz.
