Baljós dízelpiaci folyamatokról ír a Portfolio, amelynek iparági adatokra támaszkodó elemzése alapján az üzemanyag importbeszerzési árszintje és a nettó kiskereskedelmi ára közötti teljes puffer a januári literenkénti 88 forintról augusztusra 17-18 forintra zsugorodott.
A két, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árrés számított összege érzékelteti, mekkora mozgástér van a regionális importbeszerzési árszint és a végső nettó kiskereskedelmi ár között, vagyis aközött, amit tankoláskor kifizetünk. A nagyságrendileg 80 százalékos visszaesés azt mutatja, hogy
a korábbi tartalékok szinte teljesen eltűntek az árképzési láncból – ilyen helyzetben egy újabb nemzetközi dízelár-emelkedés vagy forintgyengülés már jóval gyorsabban jelenhet meg a hazai üzemanyagárakban.
A lap szerint az iparági adatokból kinyerhető legfontosabb tanulság az, hogy a magyar dízelár egyre kevésbé tud elszakadni a nemzetközi piactól: amíg jelentős árrés volt a nagy- és a kiskereskedelmi láncban, egy külső drágulás egy részét ideiglenesen el lehetett nyelni, de az elvékonyodott pufferek mellett egy újabb árugrás gyorsabban kényszerítheti ki a hazai nagykereskedelmi, és végső soron a kútárak emelését is.
https://hvg.hu/360/20260917_dizel-tamogatas-ervek-ellenervek-vedett-ar-unios-jog-kotelezettsegszegesi-eljaras
Ezen túl, ha a magyar nagykereskedelmi árszint tartósan nem fedezi a külföldi beszerzés teljes költségét, az importőrök egyszerűen más piacokra vihetik a terméket, ahol magasabb megtérülést érhetnek el, vagyis bajba kerülhet az ország üzemanyag-ellátása.
További kockázat, hogy a tartósan alacsony nagy- és kiskereskedelmi árrések egyre nehezebb helyzetbe hozhatják a független benzinkutakat. Ha az értékesítési árak hosszabb időn keresztül nem fedezik kellő mértékben a beszerzési, logisztikai és működési költségeket, szélsőséges esetben akár kútbezárásokhoz is vezethet.
Nyitókép: AP / Vincent Thian
