„Bár az infláció a jegybanki cél alatt alakul, a magas energiaárak, valamint a bizonytalan világgazdasági és pénzügyi piaci környezet óvatos monetáris politikai megközelítést indokolnak” – magyarázza közleményében a jegybank, miért döntött úgy a monetáris tanács, hogy nem csökkenti tovább az alapkamat mértékét a jelenlegi 5,5 százalékos szintről.
Varga Mihály jegybankelnök júniusban hirdetett „mini kamatcsökkentési ciklust”, de már akkor jelezte, hogy az csak szeptemberig van kőbe vésve, akkor a friss makrogazdasági előrejelzések alapján döntenek a folytatásról.
Ami az előrejelzéseket illeti, a jegybank jelenleg úgy látja, idén 1,8 százalék lesz az infláció (ez volt az előző, júniusi előrejelzés is). 2027-re azonban a korábbinál magasabb, 3,1 százalékos inflációt várnak, majd 2028-ra éves átlagban 2,6 százalékot.
A jegybank úgy látja, az infláció 2028-ban stabilizálódik az új, 2,5 százalékos inflációs célon, amely akkortól érvényes. Varga Mihály jegybankelnök a monetáris tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a(z új) cél elérése fegyelmezett monetáris politikát igényel majd.
Az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzést a jegybank rontotta 2 százalékról 1,8 százalékra.
A 2027-es és 2028-as növekedési előrejelzést is rontották minimálisan, az új prognózis 2,9, illetve 2,8 százalékos növekedést mutat a korábbi 3 és 2,9 százalék helyett.
Az alapkamatra visszatérve:
a monetáris tanács előretekintő iránymutatása alapján a testület visszaáll adatvezérelt üzemmódba,
tehát hónapról hónapra „az inflációs kilátásokat, a globális fejleményeket és a hazai kockázati felárakat” folyamatosan értékelve, „körültekintően” hozza meg döntéseit.
