A világ háromnegyedénél jobb a magyar gazdasági fejlettség, de pont innen nagyon nehéz feljebb lépni – erről beszélt Virág Barnabás.
Magyarország a világ háromnegyedénél nagyobb gazdasági fejlettséggel rendelkezik, de innen már nagyon nehéz javítani – mondta Virág Barnabás, az MNB elnöki főtanácsadója a GKI konferenciáján. A világ mintegy 110 közepes fejlettségű országa közül a jobbakhoz tartozunk, de innen nagyon keveseknek sikerült a nagyjából 40 fejlett ország közé fellépni.
Az, hogy az elmúlt években nem volt gazdasági növekedés, nem véletlen szerencsétlenség volt, hanem az addigi növekedési modellünk futott ki – folytatta.
Eddig azokat támogatták, akiktől teljesítményt kellett volna követelni és azokat versenyeztették, akiket segíteni kellett volna, mostantól ez fordítva lesz – ígérte a pénzügyminiszter.
Eddig a külföldi tőke beáramlása és az olcsó munkaerő segített, most már ez nem működik. Arra már nem nagyon lehet építeni, hogy a magyar munkásnak keveset kell fizetni, most már minőségi terméket kell kínálni, ha egy cég jól akar teljesíteni.
Virág szerint az egyik kulcskérdés az, hogy az új technológiákat hogyan tudják integrálni a gazdaságba. Német autóipari cégek szenvednek azért, mert nem léptek időben, és most nem bírják a versenyt a kínaiakkal – hozott példát. Fontos részletként emelte ki azt is, hogy a magyarok egészségi állapota annyira rossz, hogy az egészségi problémák miatt annyian esnek ki a munkából, mint ha évente nagyjából 110 ezer fővel kisebb volna a foglalkoztatottság. Romlanak az alapképességek is – emelte ki a nemrég kiadott PISA-jelentést.
„Az oktatás globális válságban van, és ebbe Magyarország is szépen belesimul” – foglalta össze Lannert Judit a legfrissebb PISA-mérés adatainak tanulságait. Az oktatási miniszter szerint másfél év múlva lehet új nemzeti alaptanterv, a kisiskolák problémájának megoldása pedig egy nagy társadalmi feladvány lesz.
Picit félek attól a jelenségtől, hogy jönnek az uniós források, költjük két-három évig jól vagy rosszul, már az is pörgeti a GDP-t, aztán elfogy – ezt Oszkó Péter említette meg a rendezvényen. Arról is beszélt: sok magyar ember a megtakarított pénzéből vagy kínai termékeket vesz, vagy amerikai cégekbe fektet be, és ugyanez a helyzet európai szinten is, évente nagyjából 300 milliárd euró európai magánmegtakarítás hagyja el az EU-t, leginkább az amerikai piacok felé. Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója mindehhez azt tette hozzá: egész Európa számára versenyképességi lemaradást jelent a tőkepiaci hátrány, így van ezzel Magyarország is.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
