Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Déli körvasút fejlesztésével kapcsolatos európai számvevőszéki vizsgálat során semmilyen jogszabályban meghatározott feladatát nem mulasztotta el – áll a hivatal közleményében, amelyben a pénteki kormányzati tájékoztatón elhangzottakra reagált.
A tájékoztatón Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be, hogy a minisztérium felfüggeszti a Déli körvasút beruházását, továbbá kizárja a kivitelezőt, Mészáros Lőrinc vasútépítő cégét, a V-Hidat a folyó vasútépítési munkákból, mert az alapos gyanú szerint a kivitelezési közbeszerzés során jogsértő összejátszás történt, és emiatt több mint 320 milliárd forint uniós támogatás került veszélybe.
A V-Híd tökéletesen eltalálta, milyen számok szerepelnek az államnak készített titkos költségvetésben, majd a tender megnyerése után két héttel fel is vásárolta az azt készítő mérnöki irodát. Az Európai Számvevőszék összeférhetetlenséget állapított meg, amiről februárban tájékoztatta az Orbán-kormányt, akik az Elios-ügyhöz hasonlóan állami forrásból akarták folytatni. Vitézy Dávid viszont felbontja a szerződést, visszaköveteli az 57 milliárd forint kifizetett előleget, feljelentést tesz, és új közbeszerzést ír ki.
Az ajánlattételt az Európai Számvevőszék (ECA) részletesen elemezte. Vitézy szavai szerint az ECA megállapításairól tíz hónapja értesítette a magyar kormányt, és mivel értesítéseit az Állami Számvevőszéken (ÁSZ) keresztül küldi meg, az ÁSZ-nak is tudnia kellett róla, azonban nem tett semmit. Ennyi idővel a közbeszerzési eljárás lezárulta után pedig szinte kizárólag néhány nagy állami ellenőrző szervnek – köztük az ÁSZ-nak – van joga a közbeszerzést utólag megtámadni, a minisztériumnak már nincs – magyarázta a tárcavezető.
Magyar Péter ezután ismét távozásra szólította fel az ÁSZ-elnök Windisch Lászlót. Mint mondta, Windisch ebben a súlyos ügyben nem tett semmit, és ő ugyanaz, aki szerint nincs semmi látnivaló abban, hogy a V-Híd százmilliókat adott támogatásként a kampányidőszakban a Megafonnak.
Az ÁSZ reagáló közleményében úgy fogalmazott:
Hasznos lenne, ha a miniszterelnök súlyos nyilatkozatait megelőzően nem csak tízig elszámolna, de tájékozódna is. Vagy, ahogy ő fogalmazott néhány napja: »ha bármiről írnak, előtte legalább kérdezzenek!« Ugyanezt kéri az Állami Számvevőszék is a kormányfőtől.
Azt írták, az ECA vizsgálata júliusban zárult, annak záró levelét július 17-én küldték meg, tehát a megállapításairól a kormány az ÁSZ-szal egyidejűleg értesült. Ezért – az ÁSZ szerint – a megállapításokkal kapcsolatos teendője leginkább a magyar kormánynak és szerveinek, például a Nemzeti Fejlesztési Központnak lehet.
Emellett az ÁSZ hamisnak nevezte azt az állítást, hogy a kormánynak ne lenne joga az ügyben Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulni.
Magyar Péter miniszterelnök tehát saját kormányának mulasztását kéri számon az Állami Számvevőszéken
– fogalmaztak.
Hozzátették, hogy az ÁSZ nem hatóság, elsődleges ellenőrzési feladata és felelőssége az érintett EU-s források felhasználása során a jogszabályok alapján nincs, erre a magyar jogrendszerben külön intézmények, ellenőrző hatóságok vannak kijelölve és felhatalmazva.
Nyitókép forrása: asz.hu
