Az USA nem a Gazprom, de Trump döntései nem kedveznek a szabad piacnak – az energiaügyi EU-biztost kérdeztük

„Ez nem a Gazprom” – ezt válaszolta Dan Jorgensen energiaügyi és lakhatási biztos a HVG kérdésére, amikor arról érdeklődtünk, nem tart-e attól, hogy az orosz gázfüggőségtől megszabadulva esetleg mástól, például az USA-tól kerül függő viszonyba a kontinens. „Nézzük meg, mi a különbség Oroszország és az USA között: az USA nem az ellenségünk, vállalatai a szabad piacon működnek” – monda a biztos, egy szűk körű sajtóbeszélgetésen október 23-án reggel. Az kérdést azzal kapcsolatban tettük fel, hogy az USA durva nyomulásba kezdett a Balkánon, de a biztos a balkáni ügyre konkrétan nem reagált

Szerinte az EU 2022 óta folyamatosan diverzifikálja az energiabehozatalt, és bár valóban jelentős mennyiségű energiahordozó érkezik USA-ból, nem ők az elsők a partnerek sorában, hanem Norvégia. Az USA a korábban második helyen álló oroszok helyét foglalta el, de ebben a sorban Észak-Afrikától kezdve Kanadáig sok más állam is ott van, „minél több, annál jobb” – hangsúlyozta.

„Európában soha nem mondjuk, hogy kevesebbet szeretnék kereskedni az USA-val, hanem minden területen többet szeretnénk, ideértve az energiát is” – mondta a biztos, aki nem rejtette véka alá az USA-val kapcsolatos kritikát sem: „Történelmileg a barátaink, de a jelenlegi elnök vámokkal és energiaügyi döntései nem segítik elő a szabadkereskedelmet.” Emiatt aggódnak a piacok, és a Bizottság is kap szerinte jelzéseket vállalatoktól, hogy nem mernek hosszú távon elköteleződni. „Ezért természetesen egyeztetek amerikai kollégáimmal arról, hogy biztosítsák a stabilitást. Ellenkező esetben nehéz helyzet alakulhat ki.”

Elzáródó orosz gázcsap

Az orosz gázszállítások legkésőbb 2027 novemberére időzített teljes leállításával kapcsolatban folyamatosan egyeztetnek a magyar kormánnyal, és a biztos örömmel nyugtázta, hogy a helyzet a választás óta gyökeresen megváltozott: „Az előző kormány egyáltalán nem akart együtt dolgozni ezen velünk.” Pedig szerinte mindig szem előtt tartották a tengerparttal nem rendelkező országok sajátosságait, és hogy „úgy vezessük be a tiltást, hogy senki nem fagyjon meg”. Hiába akartak azonban ebben segíteni, az előző kormány nem kért belőle szerinte.

A mostani viszont, még ha nem is egyezik mindenben az álláspontja a bizottsággal, és „nagyon keményen dolgozik, hogy a magyar lakosság időben megkapja a szükséges mennyiségű gázt”, az együttműködés szellemében cselekszik. A HVG rákérdezett, milyen konkrét segítséget tudnak felajánlani, amire a biztos azt mondta, hogy közvetítenek a kormány és a szomszédos országok, illetve a lehetséges más beszállítók között.

Telefonon bármikor elérnek, ha a kormány valamit meg szeretne beszélni, nagyon szívesen meghallgatjuk. 

Stratégia és pofonok

Dan Jorgensen csütörtökön érkezett Budapestre Pozsony után – ahol a V4-es államok energiaügyi minisztereivel találkozott –, hogy a magas energiaárakról, és a lakhatási válságról egyeztessen. „Nagyon jó tárgyalásokat folytattunk” – értékelte a látogatást. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel közös szelfit is lőtt vele a leendő Diákváros helyszínén. Jorgensen a beszélgetésen „fantasztikus projektnek” nevezte kezdeményezést, de jelezte, a lakhatási válság megoldására ennél több kell. Emlékeztetett, hogy most ősszel mutatták be az Affordable Housing Actot, a megfizethető lakhatási törvényt annak érdekében, hogy ne árazódjanak ki a turizmus által felkapott városrészekből a helyi lakosok. A javaslat egyértelmű jogi háttered ad a rövid távú lakáskiadás korlátozására. 

Az energiaüggyel kapcsolatban három kihívást sorolt fel: az orosz függőségtől való megszabadulást, a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet okozta energiaár-emelkedést, és előrelépni a dekarbonizációban a klímaválság egyre súlyosabb hatásainak mérséklése érdekében. Szerinte jó hír, hogy a három kihívásnak van egy közös pontja: fosszilis energiahordozóktól való távolodás. „Több megújulóra, nukleáris energiára és nagyobb energiahatékonyságra van szükség.” 

Szerinte az ezzel kapcsolatos európai stratégia helyes, csakhogy – idézte Mike Tysont – 

Mindenkinek csak addig van stratégiája, amíg nem kap egy nap pofont. És ez a pofon most az, ami a Közel-Keleten zajlik. 

Ahogy a gázpiac most kinéz, egy kemény tél odavághat Európának

Az európai gáztárolók másfél évtizedes töltöttségi mélypontja csak kiemeli, hogy a piacon már a tavalyi ár dupláját kérik, még sincs pánikhangulat. És ha tényleg hideg lesz a tél?

A kihívások kezelése érdekében a bizottság ezért bátorítja a kormányokat, hogy támogassák az energiatakarékosságot, az épületek energiahatékonysági felújítását, a fosszilis tüzelőberendezések elektrifikációját, a hőszivattyúkat, a közösségi közlekedést, az elektromos járművek elterjedését. 

A beszélgetésen szóba kerültek az uniós helyreállítási alap lehívásával kapcsolatos korrupciós kockázatok, amire a biztos azt mondta, hogy benyomásai alapján a magyar kormány a fő prioritások között kezeli a korrupció visszaszorítását. „Ezt nagyra értékelem, és szerintem ez egy nagyon-nagyon pozitív jel” – mondta Jorgensen aki bízik benne, hogy nem lesz oka aggódni a Bizottságnak. 

Szóba került Paks II. ügye – emlékezetes, hogy a napokban kiszivárgó információk szerint a magyar kormány mérlegeli, hogy a Roszatom nélkül folytassa a projektet, amire azonban Paks II. Zrt. spekulációt kiáltott –, amivel kapcsolatban azt mondta, közös érdek, hogy távolodjunk az orosz technológiától, és itt is keresni a lehetőségeket a diverzifikálásra. Ide tartozhat a kis moduláris reaktorok (SMR) alkalmazása amik azonban, mint maga is elismerte „valahogy mindig éppen a következő sarkon túl vannak”. A biztos személyesen arra számít, hogy a 2030-as évtized elejére lesz elérhető a technológia, de addigra talán már a negyedik generációs nukleáris technológia is beérik. 

Milyen atomerőműve nem lesz Magyarországnak 2035-re sem?

A parlamenten mint kés a vajon ment át az a határozati javaslat, amellyel – legalábbis elviekben – a kormány megnyitotta az utat a kis méretű, moduláris atomerőművek hazai létesítése előtt. Valójában az sem biztos, hogy ha tényleg épülnek ilyenek, tudják-e majd azt, amit a tervezők és fejlesztők most ígérnek.

Szóba került az a villamosenergia-piac átalakítása is, amit a biztos nem tart indokoltnak, szerinte inkább azon kellene dolgozni, hogy miként lehet elválasztani egymástól a gáz- és villamosenergia árát. Ezzel arra utalt, hogy sok esetben gázerőművekkel állítjuk elő a villamos energiát, és a magasabb gázár kihat az áramárra. Szerinte az árakat hosszú távú- (ami révén elsimíthatók a gyors ármozgások) vagy különbözeti szerződésekkel (amikor az állam megállapít egy referenciaárat, és ha a termelő a piacon ez alatt tud értékesíteni, akkor kompenzálja, de ha felette, akkor annak kell az államnak befizetni a pluszt) lehet kezelni hatékonyan anélkül, hogy beavatkoznánk a piaci folyamatokba. Szerinte azonban ezzel párhuzamosan is inkább minél többet meg kell tenni a megújuló terjedése érdekében. Emlékeztetett, hogy tavaly 89 GW új megújuló kapacitást helyeztek üzembe EU-szerte.

Több áramot termelt az EU széllel és nappal, mint fosszilisekkel tavaly, Magyarország uniós éllovas lett

Mérföldkőhöz érkezett az elektromosáram-termelés tavaly az Európai Unióban: a megújulókkal termelték az összes elektromos áram közel felét, és önmagában a szél- és napenergia is többet adott, mint a fosszilisek. Az EU villamosenergia ágazatát átvilágító jelentésben kiemelik Magyarországot, amely európai éllovas lett a napelemes termelésben.