Első olvasatban tárgyalta a klímatörvényt a kormány – mondta Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a HVG kérdésére egy háttérbeszélgetésen, ahol elsősorban a védett erdőkben zajló favágásokról volt szó (erről hamarosan jön beszámoló). A miniszter szerint a klímatörvény tervezete vaskos, nem olyan, mint az előző kormányé volt.
A korábbi klímatörvényt tavaly semmisítette meg az Alkotmánybíróság, és arra kötelezte a kormányt, hogy idén június 30-ig alkosson új jogszabályt. A kormányzatot ebben megelőzték a civilek, akik már tavaly elkezdtek dolgozni egy koncepción, amely idén júliusban elkészült, és amit az új kormány is jó szívvel fogadott.
Kérdésünkre, hogy mennyire használták fel a civilek javaslattervezetét, a miniszter azt mondta, nagy mértékben arra épül az általuk kidolgozott javaslat. Már benn van a rendszerben, és hamarosan kikerül társadalmi egyeztetésre is.
A témában posztolt minisztériuma is, amiből kiderül, hogy a klímapolitikáért felelős államtitkár, Kajner Péter előadást tartott a törvénytervezetről a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság éves konferenciáján. Azt mondta, „hosszú és komplex tervezetet” készítettek elő, egy rendszerbe foglalták a meglévő klímapolitikai rendszereket. Szerinte megtörténtek a tárcaközi egyeztetések és hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátják, majd még novemberben dönthet a klímatörvényről a kormány.
Magyarországon tízezer milliárdokat kellene okosan befektetni, hogy elérjük a klímasemlegességet, de ehhez többre lesz szükség, mint amit az állam be tud dobni. Kell hozzá a teljes pénzügyi rendszer. A bankoknak ugyan már kötelező a klímatudatosság, de nehezen találnak zöld projekteket, ha a cégeket nem biztatják erre. De az sem mindegy, mi hova tesszük a nyugdíjra szánt megtakarításainkat, hogy mire megöregszünk, ne csak a megélhetésünkre jusson, de világunk élhetősége is megmaradjon. A készülő klímatörvény sokat tudna segíteni ezen – mondja Gyura Gábor, a Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSif) alapító-igazgatója. Interjú.
