Minél több részt át tudnak emelni belőle, annál jobb lesz a minisztériumi szövegtervezet, állapította meg a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár a Városligetben szervezett figyelemfelkeltő akción.
Megnyomták „a send gombot”, és olyan átfogó kerettörvényt küldött a kormánynak közel 200 civil szervezet, amelyet akár már másnap be lehet nyújtani a parlamentnek, miután már túl vannak vele a szakmai és társadalmi egyeztetéseken is. Ha mégsem tart rá igényt az új kormány – mivel maga is dolgozik hasonlón –, az átfogó kerettörvény-tervezet akkor is jó szolgálatot tesz majd: lehet mihez mérni a várhatóan ősszel megszülető végleges jogszabályt.
A dokumentum a szerzők szerint „sokkal több mint egy zöld hóbort, hiszen mindannyiunk alapvető életlehetőségeit érinti”.
Hiába a klímaperek, a jog megengedi, hogy feléljük a Föld erőforrásait, a károkat pedig másra hagyjuk. Ez a más azonban szintén mi magunk vagyunk, csak 30 évvel később. Vajon az együttműködés, vagy a szűkülő erőforrások miatt élesedő versengés határozza meg a jövőt? Jordán Ferenc ökológus és Sulyok Katalin környezetjogász együtt kereste a megoldásokat.
A Kutyapárt a tervezett beruházás környezetkárosító hatásait is szóvá tette. Hajtóerőt adhatott a beadványnak a tavaly megsemmisített klímatörvény is.
Mozgásba lendültek a klímaváltozás elleni küzdelmet szívükön viselők a korábbi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után. Meg szeretnék mutatni a kormánynak, hogy milyen legyen az új törvény, mert nagy a tét: mennyire leszünk képesek megbirkózni a klíma- és ökológiai válság egyre durvuló hatásaival?
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”. A döntésből fakadóan korábbi törvények alkotmányossága is stabilabban kérdőjelezhető meg, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról, vagy épp a vízmegtartás hiányáról.
Az Alkotmánybíróság 9:3 arányban hozott határozatával megsemmisítette a klímavédelmi törvény legfontosabb pontját. Emellett mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet is megállapított.
Politikusokat, multinacionális cégeket és már kormányokat is bíróság előtt tesznek felelőssé, ha nem tesznek eleget a klímaváltozás megfékezése érdekében. De vajon mire számíthat Magyarország, ahol az ellenzéki frakciók szeretnék, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki a tavaly elfogadott klímatörvényt?
Kihasználta a pozíciójával járó jogi kiskaput, hogy idő előtt rálásson a törvényekre, és befolyásolja a döntéshozókat az ügyvédein keresztül.
Mi a zöldek álláspontja az európai klímatörvényről? Thomas Waitz, európai parlamenti képviselő és az Európai Zöld Párt (EGP) társelnökének és Schmuck Erzsébet, az LMP társelnökének véleménycikke.
Sajnos nem újdonság, hogy Magyarország klímatörvénye édeskevés.
A kormánypárti politikusokon kívül csak a Jobbikból kilépett függetlenek szavazták meg azt, ami a fideszes átírás után maradt a klímavészhelyzetről beadott ellenzéki javaslatból.
Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
Lengyelországban kicsit másképp gondolják, de Brüsszelben is több időt szánnak az átállásra.
Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.
A környezettudatos üzleti szféra megnyerése kulcsfontosságú egy klímatörvény elfogadásához - hangsúlyozták angol és skót környezetpolitikai szakértők a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kétnapos budapesti konferenciáján.
Ebben a parlamenti ciklusban már nem születik döntés a klímaváltozásról szóló kerettörvényről, amely egyebek közt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeit szabályozta volna. A szocialisták a saját, a Fidesz és a KDNP által is támogatott javaslatuk mögül hátráltak ki.
Az éghajlatvédelmi kerettörvény hétfői parlamenti elfogadását sürgették a II. Magyarországi Klímacsúcs előadói pénteken Budapesten.
Súlyosan veszélyezteti a magyar ipar teljesítőképességét és versenyképességét az a törvénytervezet, a mely a széndioxid-kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő – ezt a véleményt fogalmazta meg a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös állásfoglalásában.
