Elkészült az új klímatörvény koncepciója, amivel tényleg nyakon lehet majd csípni a klímaharcot elsunnyogó kormányt
A dokumentum a szerzők szerint „sokkal több mint egy zöld hóbort, hiszen mindannyiunk alapvető életlehetőségeit érinti”.
#klímatörvény
Már nem is unokáink, hanem 30 évvel idősebb önmagunk alól zabáljuk fel a Földet
Hiába a klímaperek, a jog megengedi, hogy feléljük a Föld erőforrásait, a károkat pedig másra hagyjuk. Ez a más azonban szintén mi magunk vagyunk, csak 30 évvel később. Vajon az együttműködés, vagy a szűkülő erőforrások miatt élesedő versengés határozza meg a jövőt? Jordán Ferenc ökológus és Sulyok Katalin környezetjogász együtt kereste a megoldásokat.
Rákospalotai NER-falanszter: panaszt adott be az Alkotmánybíróságnak a Kutyapárt
A Kutyapárt a tervezett beruházás környezetkárosító hatásait is szóvá tette. Hajtóerőt adhatott a beadványnak a tavaly megsemmisített klímatörvény is.
Bevetik a nyáron kapott eszközt, amivel helyes irányba terelnék a kormányt a klímaváltozás ügyében
Mozgásba lendültek a klímaváltozás elleni küzdelmet szívükön viselők a korábbi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után. Meg szeretnék mutatni a kormánynak, hogy milyen legyen az új törvény, mert nagy a tét: mennyire leszünk képesek megbirkózni a klíma- és ökológiai válság egyre durvuló hatásaival?
Befűthetnek a kormánynak klímaváltozás ügyében az Ab-döntés után
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”. A döntésből fakadóan korábbi törvények alkotmányossága is stabilabban kérdőjelezhető meg, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról, vagy épp a vízmegtartás hiányáról.
Alaptörvény-ellenes a Fidesz által 2020-ban áterőltetett klímavédelmi törvény
Az Alkotmánybíróság 9:3 arányban hozott határozatával megsemmisítette a klímavédelmi törvény legfontosabb pontját. Emellett mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet is megállapított.
Van-e értelme az Alkotmánybíróság elé vinni a magyar klímatörvényt?
Politikusokat, multinacionális cégeket és már kormányokat is bíróság előtt tesznek felelőssé, ha nem tesznek eleget a klímaváltozás megfékezése érdekében. De vajon mire számíthat Magyarország, ahol az ellenzéki frakciók szeretnék, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki a tavaly elfogadott klímatörvényt?
Titokban lobbizott Erzsébet királynő, hogy birtokai mentesüljenek a klímatörvények alól
Kihasználta a pozíciójával járó jogi kiskaput, hogy idő előtt rálásson a törvényekre, és befolyásolja a döntéshozókat az ügyvédein keresztül.
Az európai zöldek arra hívják fel a figyelmet, hogy a világjárvány alatt sem feledkezhetünk meg a klímaváltozásról
Mi a zöldek álláspontja az európai klímatörvényről? Thomas Waitz, európai parlamenti képviselő és az Európai Zöld Párt (EGP) társelnökének és Schmuck Erzsébet, az LMP társelnökének véleménycikke.
A kormány klímacélja azt is jelentheti, hogy még 10 évig alig teszünk valamit
Sajnos nem újdonság, hogy Magyarország klímatörvénye édeskevés.
Az ellenzék elutasította saját, kiherélt klímajavaslatát, de a Fidesz megszavazta
A kormánypárti politikusokon kívül csak a Jobbikból kilépett függetlenek szavazták meg azt, ami a fideszes átírás után maradt a klímavészhelyzetről beadott ellenzéki javaslatból.
Kibuktak a zöld szervezetek: nagyon kevés a kormány klímatörvénye
Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
Az EU hosszú távú tervei hidegen hagyják Greta Thunberget
Lengyelországban kicsit másképp gondolják, de Brüsszelben is több időt szánnak az átállásra.
Miért kritizálja mindenki az uniós klímatörvényt?
Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.
Nincs igazi klímatörvény az üzleti szféra nélkül
A környezettudatos üzleti szféra megnyerése kulcsfontosságú egy klímatörvény elfogadásához - hangsúlyozták angol és skót környezetpolitikai szakértők a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kétnapos budapesti konferenciáján.
Mégsem született meg a magyar klímatörvény
Ebben a parlamenti ciklusban már nem születik döntés a klímaváltozásról szóló kerettörvényről, amely egyebek közt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeit szabályozta volna. A szocialisták a saját, a Fidesz és a KDNP által is támogatott javaslatuk mögül hátráltak ki.
A klímatörvény elfogadását sürgetik a klímacsúcs előadói
Az éghajlatvédelmi kerettörvény hétfői parlamenti elfogadását sürgették a II. Magyarországi Klímacsúcs előadói pénteken Budapesten.
Klímatörvénnyel verik agyon a magyar ipart – háborog az ipari lobbi
Súlyosan veszélyezteti a magyar ipar teljesítőképességét és versenyképességét az a törvénytervezet, a mely a széndioxid-kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő – ezt a véleményt fogalmazta meg a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös állásfoglalásában.
Személyes kvótakereskedelmi ötletet is belevehetnek a klímatörvénybe
Személyes fosszilisenergia-fogyasztáson alapuló kvótakereskedelmi rendszer bevezetését javasolja a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) – jelentette be Farkas István, a szervezet elnöke.