A klímaváltozás és az aszályhelyzet miatt el kell kezdeni megváltoztatni a termelési módokat és ágakat, sok esetben a termesztett növényeket is, emellett termékpálya-szemléletre és élelmiszer-önrendelkezésre kell átállni – összegezte előadásában az agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter pénteken a Békés megyei Orosházán tartott gazdafórumon.
Bóna Szabolcs úgy fogalmazott: „az így szoktuk mentalitásnak örökre vége”.
A tárcavezető az orosházi művelődési központban tartott, közel telt házas rendezvényen elmondta: az aszály nemcsak időjárási anomália, hanem a hazai vízmegtartó infrastruktúra hiányosságának tünete, amelyről 2012 óta tudtak, mégsem történt semmi.
„Pénzzel nem lehet ezt a helyzetet megoldani, még az EU-ban sincs elegendő pénz” – jegyezte meg.
Húsz év alatt a málna termőterülete a tizedére, a cukorrépáé alig ötödére zsugorodott, miközben az aszálytűrő gabonafélék közé tartozó ciroké megtízszereződött, és a dióé is közel négyszeresére nőtt. Tyúkból, kacsából, lúdból több van idén, sertésből és szarvasmarhából kevesebb – derül ki egy friss KSH-jelentésből, amely rávilágít arra is, hogy egyre kevesebben gazdálkodnak, így mind erősebb a koncentráció a mezőgazdaságban.
Bóna Szabolcs szerint 10-20 év kell ahhoz, hogy Magyarország területének 10 százalékát öntözhetővé tegyék, „és az zseniálisan jó munka lesz”. Kifejtette: 83 ezer hektár öntözésére van forrás, de ebből új mindössze 19 ezer hektár lehet, a maradékon az öntözés biztonságát tudják növelni.
Úgy véli, 2028-2030-ban mintegy 30 ezer hektárnyi mezőgazdasági területen lehet ökológiai vízmegtartást elindítani, amihez forrást is biztosítanak, az első kiírásokat decemberben szeretnék közzétenni. „Az önkéntesség támogatással fokozható” – mondta, hozzátéve: a csatornákat is át kell állítani, hogy a vízelvezetés helyett a víztartásra és -visszavezetésre legyenek alkalmasak.
Elmondta ugyanakkor, hogy 2027–2029 között évente körülbelül 3500 folyókilométer csatornát lehet felújítani, de szeretnék, ha ebben a gazdálkodók is részt vennének.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter az orosházi gazdafórumon 2026. november 6-án
MTI / Lehoczky Péter
Bóna szerint elsősorban a vízmegtartást kell ösztönözni, az Alföldön és a Kisalföldön lehet potenciálisan kisvizes élőhelyeket kialakítani, és úgy látják, ehhez szándék is van a gazdák részéről.
Tudomásul kell venni, hogy vízben szegények vagyunk
– közölte, hangsúlyozva, hogy a tisztított szennyvizet is a tájban kell tartani, ahogy más országok is teszik. Összességében 2029-2030-ra 400 ezer hektár vízbiztonságán lehetne segíteni.
Azt is tudnia kell a minisztériumnak, hány mezőgazdasági kút van és azokból mennyi vizet vesznek ki. A probléma a rétegvízzel van, amely a „jövő ivóvize”, ezért itt egy 10 éves átmenettel valódi szabályozást szeretnének elindítani. „Az unokájára gondoljon, aki azért lobbizik, hogy öntözni szeretne” – jelentette ki.
600 oldalas lett az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv. Kijelöli a stratégiát, lesz újra független vízügyi kutatóintézet, meghatározza, mit kell már most megtenni, hogy a következő fél évben egy balatonnyi vizet megtartsunk.
Bóna Szabolcs szerint alkalmazkodni kell a megváltozott feltételekhez:
Fájdalmas dolog lesz, de sok szántó nem szántásra alkalmas, és lesznek területek, amelyeket vissza kell adni a gyepnek.
Jó szakmai háttérmunka a kamaránál
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál a miniszter szavai szerint „egészen jó szakmai háttérmunka” zajlott, ám mégis politikai szerepet adtak neki, miközben nem vették figyelembe a szakmai ajánlásaikat. Ezen változtatni szeretnének, ahogyan a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Nébih) is megerősítik.
A miniszter előadásában hangsúlyozta, sokszor vádolják őket semmittevéssel, de elsőként a jogi szabályozást kell kialakítani, és „megfeszített munka mellett zajlik a törvényalkotás”. A kifizetési lehetőségek törvényi beterjesztése megtörtént, csütörtökön megkezdődött a vita az Országgyűlésben. Jövőre szeretnék végigvinni a kármegelőzés jogszabályi részét és a földtörvény módosítását is 2027-ben tervezik.
A műtrágya-kompenzációt február helyett még idén szeretnék kifizetni, ez év végéig várhatóan 400 milliárd forintot jelent. Viszont a de minimis (azaz az uniós szabályok alapján nyújtható állami támogatásokhoz kapcsolódó) kereteket a legtöbb szereplő kihasználta, új támogatásokat pedig nemzeti keretből nem lehet kiírni.
Elárulta, kérték az EU-tól a de minimis keretek bővítését, de május előtt ebben nem várható döntés.
Stagnál a K&H Bank agrár- és élelmiszeripari partnereinek hitelállománya, a hatékonyságnövelő beruházások pedig 2022 óta nem történtek meg. Az idei aszály és a világpiaci nehézségek emiatt jóval nagyobbat ütöttek az ágazaton.
Amit csak lehet, még idén szeretnénk belepumpálni az agráriumba.
A sertés- és tejválsággal kapcsolatban azt mondta, piacgazdaság és szabadkereskedelem van, az állam a felvásárlási árakba nem tud belenyúlni, „támogatások tekintetében pedig itt is elmentünk a falig”.
A JÉGER jégkármérséklő rendszerről azt mondta, a kutatások szerint a hatékonysága 10 százalék körül volt, az elpárologtatott ezüst-jodidnak jelenleg nem látszik hatása a környezetre, ezért nemzetközi perektől nem tartanak, de
a rendszer sorsa megpecsételődött.
A zöldségáfa 5 százalékra csökkentésével kapcsolatos korábbi Tisza-ígéretre reagálva a tárcavezető azt mondta, a jelenlegi költségvetési terv alapján nem fér bele, de „ez nem azt jelenti, hogy nem lesz”, és türelmet kért az emberektől.
Egyszerre szorítja a munkaerőhiány, a klímaváltozás, az importverseny és a szabályozási környezet a magyar zöldség- és gyümölcstermelőket – mondja Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ (a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének) elnöke. Interjú.
