126 éve nem mértek az ideihez fogható súlyos aszályt
Az augusztus a negyedik, a július az ötödik legszárazabb hónap volt a múlt század kezdete óta. Igazán súlyossá azonban az tette az idei évet, hogy a szárazság évek óta sújtja Magyarországot.
Jelentősen, 18 ponttal visszaesett az agrárszektor bizalmi indexe 2026-ban a K&H felmérése szerint, így az jelenleg nulla ponton áll. A korábbi évek ingadozásait elnézve azonban ez nem kirívó, az érték +52 és –42 között mozgott hosszabb időtávban, míg a közelmúltban jellemzően a –10 és +18 pontos tartományban volt az index – derült ki a pénzintézet szerdai sajtótájékoztatóján.
Nincs olyan alszegmens az agráriumon belül, amit ne érintettek volna a 2026-os nehézségek, főleg az aszály és a főként a sertés- és tejiparban mutatkozó alacsony árak
– emelte ki Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője, hozzátéve, hogy a magyar gazdaság makroszámai, mint az infláció, a kamatszintek és a GDP-növekedés, eközben javuló állapotot mutatnak.
A 2025-höz képest egy százalékponttal csökkenő jegybanki alapkamat (5,5%) miatt a bank várakozásai szerint nagyobb szerepet kaphatnak a forintalapú hitelek, bár az MNB-nek kevés mozgástere van, mivel az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is kamatot emelt a közelmúltban.
A K&H jelenleg 360-370 forint körüli euróárfolyamot jelez előre, ami jelentősen alacsonyabb, mint a tavaly ilyenkori 380-410 forintos sáv. Ez az exportőrök számára ugyanakkor kedvezőtlen, hiszen csak az árfolyamhatás miatt az euróban elszámolt kivitel esetében 10 százalékkal csökkent a bevételük.
A bank szakemberei ezt követően áttekintették a piaci helyzetet. 2026-ban katasztrofális volt a kukoricatermés, mindössze 1,4-1,5 millió tonna várható, ami fele egy átlagos évben megszokottnak. Egész Európában pocsék volt az idei év, így az Európai Unió 15-18 millió tonnás átlagos importigénye 25-26 millióra szökhet fel – húzta alá a K&H elemzője. Ugyanakkor az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában jó hozam várható, ami enyhíti az árnyomást. A gazdákon az sem segít, hogy egyelőre az ukrán gabona és kukorica csak leplombálva haladhat át Magyarországon, pedig az agráriumnak szüksége lenne ezekre a volumenekre is. Ez óriási problémákhoz vezethet, különösen az állattartásban.
Amikor már azt hittük, hogy rosszabb már nem lehet a helyzet a magyar agráriumban, megérkezett 2026
Négy év után újra rendkívül gyenge esztendőre számíthat az agrárium, a csökkenő árak is a gazdák veszteségeit növelik. A GDP-re gyakorolt negatív hatás csak azért nem súlyos, mert már 2025 is gyenge volt.
„Ha a nagy exportkészletek megmozdulnak, akkor a magyar árban kevés mozgástér lesz” – mondta Demeter, hozzátéve, hogy jelenleg viszonylag jó a magyar árszint, tonnánként 86-88 ezer forint körül mozog, de a gyenge hozam miatt még „így sem jön ki a matek” a legtöbb termelő számára a magasan rekedt költségszintek miatt. Az amerikai–iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatti zavarok pedig egyszerre drágítják a szállítást és a kőolajalapú termékeket, így a műtrágyát is.
A sertéspiacról Nyárs Levente, a bank senior agrárelemzője úgy nyilatkozott: az elmúlt évben jelentősen csökkentek az európai sertésfelvásárlási árak, amelyek helyenként már a termelési költségeket sem fedezik. Az áresést a bővülő kínálat, különösen a spanyol és német termelés hajtja.
A Spanyolországban megjelent afrikai sertéspestis miatt beszűkülő ázsiai exportlehetőségek tovább súlyosbították a helyzetet: a spanyol sertéshús kínai kivitele 21 százalékkal esett vissza, miközben a Magyarországra irányuló export 23 százalékkal, 33 ezer tonnára nőtt. A spanyol készletek dömpingszerű értékesítése tovább nyomta az amúgy is alacsony magyarországi árakat.
A tejágazatban továbbra is rendkívül kedvezőtlen a helyzet: 2025 harmadik negyedévének vége óta csökkennek az európai felvásárlási és spotárak. Ugyanakkor az öt legnagyobb uniós tejexportőr termelésének növekedése augusztus-szeptemberre lassult, ami az év végére stabilizálhatja a piacot. Ennek nyomán 2027 első negyedévétől Európában és Magyarországon is megindulhat a tejárak emelkedése.
Jól néz ki a boltban, hogy olcsóbb a vaj, de súlyos ára lesz
Tömegesen mehetnek csődbe a magyar termelők, ha hamarosan nem rendeződik az egész Európát sújtó tejipari válság. Az árak esését előbb-utóbb a fogyasztók is észrevehetik a boltokban.
Likviditási feszültségek
Az elmúlt évek kríziseiből fakadó költségnövekedés és bevételcsökkenés a legtöbb szereplőnél komoly „likviditási feszültségeket” szült, emiatt a K&H mezőgazdasági és élelmiszeripari hitelállománya nominálisan 2024 óta stagnál, reálértéken pedig jelentősen csökkent. Öröm lehet az ürömben, hogy eközben a bank agrárügyfelei közül mindössze ketten vették igénybe az agrárszereplők számára biztosított tőketörlesztési moratóriumot azért, mert nem tudták teljesíteni az adósságszolgálatot, ami arra utal, hogy a pénzügyi nehézségek egyelőre nem vezettek tömeges fizetési problémákhoz – legalábbis a K&H ügyfélkörében.
Eközben a kedvezményes agrárhitelekhez kapcsolódó, uniós szabályok alapján nyújtható, úgynevezett de minimis állami támogatások keretei csaknem teljesen kimerültek, ami jelentősen korlátozza a további kamattámogatott hitelfelvételt. Az exportőrök ezért egyre inkább az alacsonyabb kamatozású euróhitelek felé fordulnak – mondja Demeter. A jövőben ugyanakkor felértékelődhetnek a Közös Agrárpolitika (KAP) II. pilléréhez kapcsolódó beruházási hitelek, amelyek kamattámogatása nem terheli a de minimis keretet.
Bóna Szabolcs Brüsszelben: Magyarország ragaszkodik a KAP önálló költségvetéséhez, és uniós beavatkozást sürget a tejválság kezelésére
A következő közös agrárpolitika (KAP) finanszírozása, az európai állattenyésztés jövője, a tejpiaci válság, az uniós fehérjestratégia és a szabadkereskedelmi megállapodások hatásai álltak az uniós agrárminiszterek hétfői brüsszeli tanácsülésének középpontjában. Az ír elnökség első mezőgazdasági tanácsülését követően Bóna Szabolcs agrárminiszter ismertette a magyar álláspontot.
Ilyen környezetben az agrárvállalatoknak a költségek szigorú kontroll alatt tartása és a likviditás erősítése a legfontosabb – mondja a szakértő. Szerinte aki nyert bármilyen állami támogatást, az úgy hajtsa végre a beruházásait, hogy a piacképességet, a hatékonyságot és a működési stabilitást növelje, ugyanis a 2021–22-es inflációs nyomás épp azért volt olyan erős, mert sem az agrárium, sem az élelmiszeripar nem működik energiahatékonyan. A HVG kérdésére, hogy történt-e ebben előrelépés, ha már 2022 óta erről beszélnek a szakértők, Demeter megerősítette:
nem, pedig nagyon kellett volna.
Az Mfor azt kérdezte, hogy az elmúlt tíz évben 40 százalékkal csökkent az agrárszereplők száma, a koncentráció pedig várhatóan tovább erősödik, ezek alapján mire számít a bank, milyen termelői kör eshet ki a közeljövőben a szektorból? Demeter elmondta, hogy a K&H elsősorban közepes és nagyobb vállalkozásokkal áll kapcsolatban, amelyek körében a nehézségek ellenére sem számítanak tömeges kiesésre. A kisebb, főként növénytermesztéssel foglalkozó őstermelők helyzete ugyanakkor bizonytalanabb: egyes gazdaságoknál már 300-500 hektáros területen is kérdéses lehet a hatékony működés.
Egyre fontosabbá válik a mérethatékonyság, a szigorú költségkontroll és a termelés alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez – az Alföldön például egyre kockázatosabb kukoricát termeszteni, a termőterület ugyanis egyre északabbra tolódik Európában –, és ilyen esetben a bank is mindig rákérdez az ügyfélnél, hogy biztosan így akarja-e csinálni. Az ellenálló képességet a több lábon állás is erősítheti, mivel a különböző mezőgazdasági ágazatok jövedelmezősége hosszabb távon kiegyenlíti egymást – tette hozzá a szakértő.
Menőbb magyar élelmiszerekre van szükség, nem csak a boltok polcain – Bóna Szabolcs miniszterjelölt ismertette a terveit
Őszinteségre, összefogásra van szükség a magyar agráriumban, amelynek a jövőjét az alapanyag-termeléssel szemben a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása jelenti. Erről is beszélt hétfői bizottsági meghallgatásán Bóna Szabolcs, a Tisza Párt agráriumért és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszterjelöltje.
