Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Noha a parlament tegnap elfogadta a törlesztéssel tartósan megcsúszó devizahitelesek megmentését szolgáló rendszert, a hitel forintra váltását, majd a tartozás negyedének elengedését, a részletek kidolgozásával nem vesződött sokat a törvényalkotó. Azt ugyan leszabályozták, hogy mikor és milyen árfolyamon kell a devizahitelt forintosítani, de hogy a feltételek között szereplő élethelyzet-romlás micsoda, azt nem.
Mint ahogy azt se, hogy a forinthitel kamatozása hogy néz ki. Az azenpenzem blog szerint ez azt jelent, hogy szabad kezet kaptak a bankok. Idejük nincs sok, április közepéig ki kell küldeniük a leveleket az érintett ügyfeleknek, melyben felmérik, hogy romlott-e a fizetési helyzetük. De hogy milyen lesz a forintkamat, az jó kérdés. Mindenesetre ha sima piaci kamatozást alkalmaznak a bankok, akkor az ügyfél alig nyer az egésszel valamit.
A blog gyors számítása szerint igaz, hogy például egy 8 milliós devizahitelből 6 milliós forinthitel lesz, de a magasabb forintkamat miatt a havi törlesztőrészlet csak kb 10 százalékkal, átlagos esetben néhány ezer forinttal csökken. Ez a minimális könnyítés vajon elegendő lesz ahhoz, hogy újra törleszteni tudjanak a megcsúszott hitelesek? Aligha.
