A magyarok nem csupán hamarabb halnak meg európai polgártársaiknál, de rövidebb ideig is élnek egészségesen. A 65 év felett várható egészséges életévek száma – Csehországgal holtversenyben – a 6. legalacsonyabb az uniós mezőnyben.
Mindeközben a nyugdíjkorhatárt betöltött magyarok mintegy háromnegyede egy, minden második pedig legalább két krónikus betegségben szenved – mindkét szám jócskán meghaladja mind az EU, mind pedig a visegrádi régió többi államának átlagát. Vagyis rövidebb ideig élünk, és ezalatt többet betegeskedünk, mint más – nem is feltétlenül sokkal gazdagabb – országok polgárai.
Születéskor várható átlagos élettartam
HVG Könyvek / Magyarország-kézikönyv
Mi nem működik?
A problémák az esetek zömében nem akkor kezdődnek, amikor valaki megbetegszik. Rossz egészségmutatóink túlnyomó része az életmódunkban gyökerezik: a táplálkozásunkban, a testmozgáshoz való viszonyunkban, a káros szenvedélyeinkben.
A magyarok közel egynegyede elhízott, miközben túlsúlyosnak minősül a nők 30 százaléka és a férfiak 40 százaléka. Ezért egyértelműen az életmódunk felelős: egyfelől a táplálkozási szokásaink – mint például az alacsony mértékű zöldség- és gyümölcsfogyasztás vagy a rostszegény táplálkozás –, másfelől a mozgásszegény életmód. A táplálkozási kockázatok az összes magyarországi halálozás 28 százalékával, a kevés testmozgás 4 százalékkal hozható közvetlen összefüggésbe.
A dohányzás a halálozások 21 százalékában játszik döntő szerepet. A magyarok több mint negyede dohányzik napi rendszerességgel, és különösen aggasztó, hogy ez a szokás kiugróan elterjedt a fiatalabbak (15–24 évesek) körében.
Minden tizedik elhunyt magyar halála hozható közvetlen összefüggésbe a túlzott alkoholfogyasztással – márpedig az OECD-országok közül a harmadik legrosszabb helyen állunk az éves egy főre jutó alkoholfogyasztás tekintetében. A magyar alkoholfogyasztók között kiemelkedően sok az alkoholfüggőséggel küzdő: a nők körében kétszer, míg a férfiakéban két és félszer magasabb az alkoholfüggők aránya, mint az EU-átlag.
Kevéssé ismert tény, hogy az egészséges életmód nemcsak egyéni felelősség kérdése, hanem jelentős részben társadalmilag meghatározott: legfontosabb egészségmutatóink szoros összefüggést mutatnak a társadalmi és jövedelmi helyzetünkkel.
Dohányzók aránya a 15 év felettiek körében
HVG Könyvek / Magyarország-kézikönyv
Általánosságban minél szegényebb és minél alacsonyabban képzett valaki, annál rövidebb ideig és annál rosszabb egészségi állapotban él. Magyarországon a legalacsonyabb iskolai végzettségű nők 6,4 évvel élnek kevesebbet, mint a legmagasabb végzettségűek, míg a férfiak esetében ez a különbség már 12,6 év.
Mindezekből az is látszik, hogy hosszú távon a leghatékonyabb népegészségügyi beavatkozás a szegénység csökkentése és a magyarok iskolázottságának általános növelése. De akadnak célzott intézkedések is, amelyekkel már rövid távon is látványos eredményeket érhetünk el.
Mi a megoldás?
Az adatokból jól látszik, hogy egészségügyi mutatóink milyen magatartásbeli és környezeti tényezők miatt ennyire rosszak: egészségtelenül táplálkozunk és keveset mozgunk, túl sokan dohányzunk (ezt pedig túl fiatalon kezdjük el), és túl sokat iszunk. A legnagyobb hatást elsősorban ezeknek a viselkedésbeli és környezeti tényezőknek a befolyásolásával érhetjük el. Ha javítani szeretnénk a magyarok egészségi állapotán, korszerű, a megelőzésre fókuszáló népegészségügyi rendszert kell létrehoznunk.
A viselkedéstudományok eredményeit érdemes összekötni a digitális technológiával, hogy különböző életszakaszaikban célzott motiválással segíthessük az embereket az egészségtudatosabb magatartás kialakításában.
E célból az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren (az EESZT-n) belül vagy akár önálló okostelefon-applikáció fejlesztésével létre kell hozni egy személyre szabott digitális egészségnaptárat. Az alkalmazás az egyes egyén életmódbeli sajátosságaira (dohányzás, mozgáshiányos életmód, élsport stb.) hangolva tartalmazná a legfontosabb egészségügyi csomópontokat, az első kötelező oltásoktól a rendszeres fogorvosi vizsgálatokon át a személyes adottságoknak megfelelő szűrésekig. A felhasználók meghatározott időközönként értesítéseket kapnának, amelyek az adott egészségügyi mérföldkő jelentősége mellett az elérhető lehetőségeket is ismertetik. A regisztrációt és a tartós bevonódást az alkalmazás aktív használatához kötött jutalmak kilátásba helyezésével motiválhatjuk.
A legnagyobb egészséghozadékot a táplálkozási szokások befolyásolásától várhatjuk. E tekintetben jó irányba tett lépés volt a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó (ismertebb nevén chipsadó), amely egészségre káros összetevők (cukor, só, alkohol, taurin) alapján adóztatja a termékek jól körülhatárolt körét, így a cukros üdítőitalokat, alkoholos italokat, előrecsomagolt cukros készítményeket, sós snackeket. A jövedelmek bővülése azonban idővel korlátozta a kezdeti pozitív hatásokat: vagyis az adó mértéke már nem volt annyira magas, hogy a bérnövekedés ellenére is befolyásolja a vásárlók döntéseit.
A brit szabályozás ezt a problémát sávos adóztatással oldja meg: minél magasabb a káros összetevők aránya, annál nagyobb kulccsal adózik a gyártó. Utóbbi így választhat, hogy a küszöbérték alatti cukormennyiséggel az alsó sáv alatt maradva kimarad az adóztatottak köréből, vagy ha már az adó hatálya alá kerül, alacsonyabb cukortartalommal igyekszik az alacsonyabb adóvonzatú kulcs hatálya alá esni.
A chipsadó mértékét meg kell emelni és hazánkban is sávossá kell tenni, hogy a gyártókat ezáltal is az egészségre ártalmas összetevők arányának csökkentésére ösztönözzük.
Számos kutatás kimutatta az oksági kapcsolatot a gyermekek egészségtelen táplálkozása, illetve az egészségre ártalmas (magas cukor-, só-, zsír- vagy éppen taurintartalmú) élelmiszerek és italok hirdetésének való kitettségük között. Épp ezért számos más európai országhoz hasonlóan hazánkban is indokolt lenne jogszabályban tiltani az egészségtelen élelmiszerek, üdítő- vagy energiaitalok gyermekeket célzó marketingjének minden formáját. Ebbe nemcsak a közvetlen vásárlásra való felhívást kell beleérteni, hanem a hagyományos médiában megjelenő és online reklámokat, a csomagolásokon gyermekeket célzó vizuális elemek (például rajzfilmfigurák, aranyos állatok) megjelentetését vagy ajándék játékok gyorséttermi menükhöz kapcsolását is.
A szerzőkről:
Boros Tamás az Egyensúly Intézet igazgatója és társalapítója. A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett nemzetközi tanulmányok szakértőként, európai politikai elemzői szakirányon. A Policy Solutions elemző- és tanácsadó intézet korábbi társtulajdonosa és -igazgatója. Rendszeres vendége volt politikai elemző műsoroknak. Korábban szakértőként dolgozott az Európai Bizottságban és a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumában.
Filippov Gábor az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója. Diplomáit az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem-, illetve Társadalomtudományi Karának politológia szakán szerezte. Korábban országgyűlési szakértőként, majd politikai elemzőként dolgozott. Elemzései számos sajtótermékben megjelentek, televíziós és rádiós műsorok gyakori vendége. Több tudományos és ismeretterjesztő kötet, szakcikk szerzője, valamint szerkesztője.
Filippov Gábor az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója. Diplomáit az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem-, illetve Társadalomtudományi Karának politológia szakán szerezte. Korábban országgyűlési szakértőként, majd politikai elemzőként dolgozott. Elemzései számos sajtótermékben megjelentek, televíziós és rádiós műsorok gyakori vendége. Több tudományos és ismeretterjesztő kötet, szakcikk szerzője, valamint szerkesztője.
Magyarországon is kötelezővé kell tenni a jól látható és közérthető figyelmeztető jelzések és adatok elhelyezését az egészségre káros termékek csomagolásán, valamint a kihelyezett élelmiszerek közelében. Ezáltal továbbra sem korlátoznánk a fogyasztók választási szabadságát, de plusz információkkal segíthetnénk az egészségtudatosabb táplálkozásukat.
A jól megtervezett népegészségügyi programok hétköznapi tevékenységeink helyszínein képesek a leginkább hatni. Célzott beavatkozásokkal, életünk egymást követő szakaszainak meghatározó színterein kell elősegíteni egészségmutatóink javulását. Ezért már az iskolában meg kell vetnünk az egészséges életmód alapjait. A 3., 7. és 10. osztályban projektheteket kell indítani, amelyek az egészség egyes, az adott korosztály számára releváns elemei kapcsán legalább 10-10 alkalommal lehetőséget biztosítanak arra, hogy külső szakemberek bevonásával, interaktív foglalkozások keretében alapozzuk meg a tanulók egészségtudatosságát. A testnevelésórákon el kell törölni az osztályzást, hogy a nyomasztó teljesítménykényszer helyett magát a mozgást szerettethessük meg a gyerekekkel. Ennek jó eszköze lehet a testnevelésóra gamifikációja, azaz játék- és élményalapúvá tétele, illetve a fizikai aktivitást mérő és a testfunkciókat monitorozó eszközök (okosórák) időről időre történő kiosztása a gyermekek között.
Az aktív korúak esetében az államnak ösztönöznie kell a munkahelyhez mint az élet kiemelt színteréhez kötött prevenciót. A munkáltatók számos módon támogathatják a munkavállalók egészségét: szűrések szervezésével, az adott munkahelyen jellemző kockázatok miatt jelentkező konkrét egészségi problémákra fókuszálva (például irodai munkavégzés esetén a gerinc egészségét megőrző programok bevezetésével), egészségnapok megtartásával, a rekreáció elősegítésével. A munkaadók ösztönzésére be kell vezetni az egészségügyi taotámogatást. Ez azt jelentené, hogy a komplex egészségmegőrző programot működtető, társasági adót fizető cégek az erre a célra költött összeget teljes egészében levonhatnák az adójukból. Az így elért egészségnyereséggel végső soron az állam, a munkáltató és természetesen a dolgozó is jól járna.
Magyarország-kézikönyv
HVG Könyvek
A városi élet egészségesebbé tétele érdekében 2030-ra országosan évente legalább 100 kilométernyi zöld sugárutat kell építeni. Ezek olyan nyitott, természetes útvonalak vagy összefüggő parkterületek, amelyek mintegy folyosóként vagy természetes sugárútként kötnek össze egymással városokat, rekreációs helyszíneket vagy éppen ugyanazon városon belüli különböző lakónegyedeket, parkokat. A zöld sugárutak lehetnek zöldövezetben kiépített bicikliutak, folyók, patakok vagy elhagyott vasútvonalak mentén kialakított sétálóutak, illetve fásított, a közúti közlekedéstől elválasztott, széles városi sétányok. Az ilyen közlekedési opciók egyszerre teremtik meg a motivációt és a lehetőséget a több testmozgásra, illetve a zöldfelületek rekreációs, közösségi célú használatára.
Az egészségügy nem azonos a betegségüggyel, és a társadalom egészségi állapotát célzó szakpolitika sem szűkíthető le a betegségek gyógyításával foglalkozó egészségügyi rendszer tervezésére és irányítására.
Természetesen fontos, hogy mi történik a betegekkel, amikor bekerülnek az ellátórendszerbe, és a magyar egészségügyi rendszer kapcsán ezen a területen is bőven van mit tenni. Az egészségügynek azonban a huszonegyedik században legalább ennyire fontos feladata elérni, hogy minél kevesebben jussanak el egyáltalán a megbetegedésig – erről pedig jóval kevesebbet hallunk a közéleti viták során. Épp ideje lenne változtatnunk ezen.
A fenti cikk a Magyarország-kézikönyv című kiadvány szerkesztett részlete. Melyek Magyarország legnagyobb problémái? És vajon melyiket kellene elsőként megoldanunk? Egyáltalán: hogyan fogjunk hozzá? Az Egyensúly Intézet szakértői arra vállalkoztak, hogy adatokra építve, ideológiai elfogultságoktól mentesen, közérthetően mutassák be Magyarország 33 legégetőbb problémáját. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
