A magyar közoktatás egyik legnagyobb kihívása a pedagóguskar elöregedése. Míg 2013-ban az ötvenévesek és annál idősebbek aránya az összes pedagógus egyharmadát tette ki, ma már minden második tanár ebbe a csoportba tartozik.
Ugyanebben az időszakban a 30 és 39 év közöttiek aránya a felére csökkent, miközben az ennél fiatalabbaké 5 és 8 százalék között hullámzott. Miközben a fő probléma a képzésre jelentkezők alacsony száma, legalább ennyire aggasztó a pályaelhagyók magas aránya.
Bár a pedagóguskar öregedése az EU egészére jellemző, a magyar adat így is a rosszabbak közé tartozik. A diákok több mint 40 százaléka jár tanárhiánnyal küszködő iskolába, és országosan minden tanévkezdéskor 1000 és 2000 közötti állás marad betöltetlen.
A szerzőkről:
Boros Tamás az Egyensúly Intézet igazgatója és társalapítója. A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett nemzetközi tanulmányok szakértőként, európai politikai elemzői szakirányon. A Policy Solutions elemző- és tanácsadó intézet korábbi társtulajdonosa és -igazgatója. Rendszeres vendége volt politikai elemző műsoroknak. Korábban szakértőként dolgozott az Európai Bizottságban és a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumában.
Filippov Gábor az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója. Diplomáit az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem-, illetve Társadalomtudományi Karának politológia szakán szerezte. Korábban országgyűlési szakértőként, majd politikai elemzőként dolgozott. Elemzései számos sajtótermékben megjelentek, televíziós és rádiós műsorok gyakori vendége. Több tudományos és ismeretterjesztő kötet, szakcikk szerzője, valamint szerkesztője.
Filippov Gábor az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója. Diplomáit az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem-, illetve Társadalomtudományi Karának politológia szakán szerezte. Korábban országgyűlési szakértőként, majd politikai elemzőként dolgozott. Elemzései számos sajtótermékben megjelentek, televíziós és rádiós műsorok gyakori vendége. Több tudományos és ismeretterjesztő kötet, szakcikk szerzője, valamint szerkesztője.
Mi nem működik?
A probléma első számú oka a szakma alacsony megbecsültsége. A tanári pálya presztízse persze nem kizárólag pénzkérdés, de a méltó és versenyképes bérezést biztosan nem lehet megspórolni.
A pedagóguspálya vonzerejét nemcsak az alacsony kezdőbér, de a lassú bérfejlődés és a nehézkes szakmai előmeneteli rendszer is csökkenti. Minél több időt tölt valaki a pályán és minél tovább képzi magát, annál többet fog keresni. Elvben helyeselhető lenne, hogy a rendszer a szakmai fejlődést és a tartós pályán maradást jutalmazza. A gyakorlatban azonban az előrejutás és a bérfejlődés lassúsága épp a pályaelhagyás szempontjából kritikus korai években csökkenti a maradás vonzerejét.
Az utóbbi években a tanárhiányt egyre inkább a nyugdíjas pedagógusok egyszerűsített visszafoglalkoztatásával igyekszünk ellensúlyozni, ami önmagában logikus, bár csak rövid távú és rövid ideig fenntartható megoldás. Az oktatási rendszer minősége szempontjából már jóval kevésbé szerencsés a pedagógusképzettséggel nem rendelkezők egyre növekvő számban történő alkalmazása. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy a tanár szakokra történő jelentkezést a belépési küszöb folyamatos leszállításával igyekszünk ösztönözni.
Az alacsony bejutási küszöb azt jelzi, hogy miközben a rendszer felszínen tartására törekszünk, jellemzően nem a legtehetségesebb diákokat sarkalljuk a tanári pálya választására.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260221_tippeljen-magyarorszagon-hany-generacio-alatt-lehet-kitorni-a-szegenysegbol
Mi a megoldás?
A fő cél az, hogy a pedagógusképzés megújítása és a pálya vonzóvá tétele révén megvessük az alapját egy jó minőségű pedagóguskar létrejöttének és hosszú távú fenntarthatóságának. Amíg azonban idáig eljuthatunk, időt kell nyernünk. Vagyis a minőségi és mennyiségi megújulás megvalósításáig is fenn kell tartanunk a rendszert.
A pedagógusi hivatás versenyképessége érdekében a pedagógusbéreket szakaszos korrekcióval, 10 év alatt fel kell zárkóztatni az átlagbér kétszeresére. Ennek persze csak akkor van értelme, ha a korrekciót követően is biztosítjuk, hogy a kezdő fizetések növekedése ne szakadhasson el az átlagkeresetekétől.
Emellett a fiatal tanárok számára dinamikusabbá kell tenni a bérnövekedési pályát: ehhez arra van szükség, hogy a fizetési kategóriák között legalább 2 évente legyen lehetőség előrelépni. Az elmúlt években már egy mérsékeltebb béremelés hatása is azonnal megmutatkozott a jelentkezők számának növekedésében – a közoktatás nemzetstratégiai jelentőségét kifejező mértékű fizetés tartós garantálása az utánpótlás mennyiségi és minőségi problémáit is jórészt orvosolná.
A több ráfordítás kizárólag akkor fogadtatható el széles körben, ha ezzel párhuzamosan a szakmai minőség is javul, ezért meg kell újítanunk a pedagógusképzést. Az elöregedés okozta válság egyúttal lehetőség is a pedagóguskar megújítására: a képzés során ezért hatékonyabban kell összekapcsolni a kutatást és a tanítás gyakorlatát. Emellett az elmélet és a neveléstörténet túlsúlya helyett a gyakorlati problémák megoldásához szükséges kompetenciák fejlesztésére kell összpontosítani.
Magyarország-kézikönyv
HVG Könyvek
Ezt segítené elő, ha az orvosi és pszichológiai képzés mintájára több szakaszból felépülő képzést hoznánk létre. Az első szakasz az egységes, 4 évig tartó pedagógusi alapképzés lenne. Az ezt követő, egyéves specializációs szakaszban a leendő pedagógusok gyakorlati és módszertani fókuszú képzés keretében sajátítanák el egy-egy specializációs terület ismereteit és alapkészségeit. A képzést záró, három évig tartó „rezidensi szakasz” lényegében a jelenlegi pedagógusgyakornoki fokozatnak felelne meg, de a mostani rendszerrel ellentétben még az egyetemi képzés része lenne, és lehetőséget biztosítana további specializációk elvégzésére. A gyakornokság így egyszerre jelentene jövedelemszerző munkavégzést és tanulást.
A megfogyatkozott pedagóguskar jobb kihasználására jó megoldás az iskolák hálózatba szervezése. Ha például az egyik intézményben az alacsony diáklétszám miatt nem tudják kitölteni egy informatika- vagy fizikatanár óraszámkeretét, az illetőt a helyi hálózaton belül egyszerre akár két-három iskola is foglalkoztathatja.
Egy oktatási rendszer szükségszerűen olyan lesz, amilyenek az azt működtető pedagógusok. Ezért össznemzeti érdekünk, hogy a pedagógusi pálya a legtehetségesebb magyar fiatalok számára vonzó karrierúttá válhasson. A szakemberek elöregedése jelzi, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk – ez azonban egyúttal lehetőség is a pedagógusszakma új alapokra helyezésére.
A fenti cikk a Magyarország-kézikönyv című kiadvány szerkesztett részlete. Melyek Magyarország legnagyobb problémái? És vajon melyiket kellene elsőként megoldanunk? Egyáltalán: hogyan fogjunk hozzá? Az Egyensúly Intézet szakértői arra vállalkoztak, hogy adatokra építve, ideológiai elfogultságoktól mentesen, közérthetően mutassák be Magyarország 33 legégetőbb problémáját. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
