Össznemzeti érdekünk, hogy a pedagógusi pálya vonzó karrierúttá válhasson. A szakemberek elöregedése jelzi, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Ez azonban egyúttal lehetőség is a pedagógusszakma új alapokra helyezésére - mutatnak rá a Magyarország-kézikönyv című kiadvány szerzői. Szerkesztett részlet.
Most nem csak károgunk. Nem elég, hogy problémákat mutatunk, ezúttal itt vannak a megoldások is. Különösen, hogy vendégeink szerint van elég pénz az országban, csak teljesen máshogy kellene felhasználni. Filippov Gábor történész, politológus és Boros Tamás politikai elemző egy olyan kötetet raktak össze, amelyben az ország 33 legnagyobb problémájára mutatnak kézenfekvő megoldásokat. Sőt: azt kérik a politikusoktól, hogy lopjanak tőlük nyugodtan – hosszú távon ezzel ugyanis az ország csak nyer. Hogyan kellene modernizálni az egészségügyet? Keveset, vagy rosszul költünk az oktatásra? Hogyan lehetünk gazdagok? Az Egyensúly Intézet szakértőit Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
Januárban indítottunk egy sorozatot arról, milyen országban fogunk élni 2050-ben. Mennyien leszünk? Mit hagy meg és pusztít el a klímaváltozás? Filippov Gábor történész-politológust, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatóját arra kértük, írja meg, milyen lesz a politika 27 év múlva. Röviden: nagyon izgalmas. Nincs ugyanis messze annak lehetősége, hogy a mesterséges intelligencia döntsön helyettünk. De valóban ezt akarjuk?
Az Egyensúly Intézet szerint az e-demokrácia lehet a kulcs a formális politika kiüresedése ellen folytatott harcban, ahhoz viszont sokkal mélyebbre kell menni, hogy a fiatalokból aktív politikai generáció váljon.
Felkészültünk-e a XXI. századra? Látjuk-e a politikusok és a gazdaság válaszait a gyerekeink és unokáink jövőjét érintő kérdésekre? Lesz-e versenyképes, fenntartható és élhető Magyarország? Vélemény.
"Magyarország ma nem a nemzethalál felé vágtat", tehát illő lenne más, fontosabb dolgokkal is foglalkozni – állítja Filippov Gábor politológus, történész, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója. Rávilágít, hogy miért hibás a magyar gazdaságszerkezet, miért mérgező a múltról beszélni a jövő helyett, s mit kell tenni a mindenkori kormánynak a felzárkózásért.
Az ukrán konfliktus miatt volt érdeke Putyinnak megfogni a paksi bővítésen keresztül Magyarországot, előtte szemmel láthatóan bizalmatlan volt – mondta Sz. Bíró Zoltán történész azon a konferencián, ahol a putyini és orbáni hatalom közti különbségeket és hasonlóságokat elemezték. Jeszenkszy Géza korábbi külügyminiszter, történész egészen különös véleményeket is hall arról, miért jó Oroszországhoz közeledni.
Mindegy, hogy királyság vagy hibrid rendszer – a mai hatalmi struktúráról vitázott két politológus, Török Gábor és Filippov Gábor.
„Csak valóságos, országos hálózattal rendelkező pártok tudták választásokon leváltani az orbánihoz hasonló hibrid rendszereket” – mondja Filippov Gábor politológus, aki szerint a politika nemcsak követi, alakítja is a valóságot, s ebben nincs vetélytársa a Fidesznek. Interjú.
„Csak valóságos, országos hálózattal rendelkező pártok tudták választásokon leváltani az orbánihoz hasonló hibrid rendszereket” – állítja Filippov Gábor a HVG-nek adott interjújában.
Filippov Gábor kimerítő cikkben mutatja be, hogy az Orbán Viktor által kialakított rendszer a kormányfő szónoklatai ellenére nem "kereszténydemokrata demokrácia", hanem egy "versengő autoriter rezsim". A politológus elemzéséből kitűnik: nincs Orbán Magyarországában semmi egyedi. És ez lehetne akár reménysugár is az ellenzék számára.
