A légszennyezettség miatt idő előtt bekövetkező halálozások százezer főre vetített számában Magyarország az ötödik legrosszabbul álló EU-s tagállam: a 2013 és 2022 között eltelt évtizedben évente átlagosan 10 861 magyar korai halálát okozta a szennyezett levegő – vagyis tíz év alatt egy Kecskemét méretű nagyváros teljes lakosságát veszítettük el így. Százezer főre vetítve ez az uniós átlag több mint másfélszerese.

A probléma két fő oka az elsősorban a lakossági fűtésből eredő szálló por és a közlekedésből, illetve gázfűtésből és a mezőgazdasági tevékenységből származó nitrogén-oxidok.
A légszennyezettség szoros összefüggésben áll többek között a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, az allergiával, az asztmával, a tüdőrákkal, valamint számos fejlődési rendellenességgel. Az így kialakuló betegségterhek egyszerre nehezednek az egészségügyi ellátórendszerre és a gazdaságra – de ennél is fontosabb, hogy generációról generációra tömegeket fosztanak meg az egészségben töltött, boldog élet lehetőségeitől.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260308_tudta-minden-masodik-pedagogusunk-50-evnel-idosebb
Mi nem működik?
Bár az utóbbi évtizedekben hazánkban is számottevő mértékben sikerült csökkenteni a szállópor-szennyezettséget, az egészségügyi határérték feletti szálló por aránya ma is nálunk az egyik legmagasabb az EU-n belül. Az okok jól azonosíthatók – életkörülményeinkkel, életmódunkkal, városaink és kistelepüléseink szervezésével függnek össze.
A teljes magyarországi nitrogén-oxid-kibocsátás 40 százaléka és a szállópor-kibocsátás 5 százaléka a közlekedésből származik; ráadásul a szennyezés koncentráltsága miatt az egészségügyi terhek is aránytalanul magasak. A szektorból eredő légszennyezés ráadásul nem csökken, hanem stagnál. 2010-hez képest a forgalomban lévő személygépjárművek száma közel egyharmaddal bővült, ezért a légszennyezettség mértéke a folyamatos technológiai fejlődés ellenére sem csökken. A jövedelmek növekedésével egyre többen engedhetik meg maguknak az autóvásárlást, ezért egyre több autó kerül forgalomba, és időarányosan is egyre többet autózunk. Ráadásul a hazai gépjárműhasználat jó néhány lépéssel le van maradva a technológiától: a javarészt használtan, Nyugat-Európából importált autók átlagéletkora évről évre magasabb, jelenleg több mint 16 év – és a teljes járműpark mintegy harmada a legmagasabb károsanyag-kibocsátását jelző Euro 1-es, Euro 2-es, vagy annál rosszabb besorolású.
A közlekedés mellett az épületeink is jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai légszennyezéshez. A magyar épületállomány túlnyomó része energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult: vagyis ma is nagyon sokan élnek közülünk rosszul szigetelt, korszerűtlen és szennyező fűtési rendszerrel felszerelt ingatlanokban. A háztartások több mint egyharmada részben vagy teljes mértékben fával, 3 százalék pedig szénnel, ezen belül is túlnyomórészt az egyik legszennyezőbb tüzelőanyaggal, lignittel fűt. A nitrogén-oxid-kibocsátások 12 százaléka és az összes szálló por háromnegyede a háztartási fa- és széntüzelés során keletkezik, de a nitrogén-oxidok nem elhanyagolható részéért is a gázfűtés felel. Jól látszik tehát, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére a fűtési szektorban van a legnagyobb lehetőség.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260125_tudta-magyarorszagon-epul-a-legkevesebb-lakas-az-eu-ban
Mi a megoldás?
Jól látható, mit kell tennünk, ha szeretnénk megmenteni évente tízezer honfitársunk életét: korszerűsítenünk kell a fűtési és épületszektort, valamint csökkentenünk kell a közlekedési kibocsátásainkat. Mindezt azonban úgy kell végrehajtanunk, hogy a légszennyezettség elleni küzdelem árát ne a legszegényebbeknek kelljen megfizetniük.
Azonnali hatállyal be kell tiltani a szennyező és gyenge fűtőértékű lignitet. Le kell állítani a kitermelését, és meg kell szüntetni a szociális alapú lignittámogatást. Az energiaszegénységben élőket más eszközökkel: fenntartható erdőgazdálkodásból származó, megfelelően kiszárított szociális tűzifával és energetikai korszerűsítési programokkal érdemes segíteni, már csak a saját egészségük érdekében is.
A legszegényebbek hatékony segítése érdekében a tüzelőtámogatás felső limitjét is el kell törölni: vagyis a jogosultság ne a települések lélekszámától függjön, hanem a lakosok rászorultságától! Nehezen indokolható, hogy ma kizárólag az 5000 fő alatti településeknek jár automatikusan ebből a pályázati keretből, hiszen a városokban is nagy tömegek élnek súlyos energiaszegénységben.
A lignithez hasonlóan fontos lenne következetesen alkalmazni a különösen szennyező avarégetés tilalmát, annak megszegését pedig szigorúan kell szankcionálni.
Ugyanakkor a legszegényebbek esetében a szennyező tüzelő tiltása önmagában nem megoldás. Több forrást kell fordítanunk az önerőt nem igénylő energiahatékonysági beruházások ösztönzésére is: ilyen lehet például a vissza nem térítendő nyílászáró- és kazáncsere-támogatás. Ahol be van vezetve a gáz, de a felhasználók anyagi okokból a szilárd tüzelést választják, szigorúan ideiglenes jelleggel, de támogatni kell a gázfűtésre való visszatérést. Ez is szennyező fűtési mód, de a lignithez képest még mindig jóval kisebb kárt okoz.
A közlekedésben az elektromos autózásra való átállást csak állami segítséggel lehet felgyorsítani. Uniós forrásból olyan töltőhálózatot kell kiépíteni, amely képes biztosítani, hogy az elektromos autók átlagosan 100-200 kilométeres hatótávolsággal is biztonságosan elérjenek a következő állomásig.
A hálózat kialakításába pénzügyi ösztönzők vagy akár kötelező erejű szabályozás révén a jelenleg is üzemelő töltőállomás-hálózatokat, benzinkutakat is érdemes bevonni. A jóval olcsóbb otthoni töltőállomások létesítését nullaszázalékos hitellel vagy a költségek részleges átvállalásával kell elérhetőbbé tenni. Kulcsfontosságú megtartani a zöld rendszámhoz kötődő kedvezményeket, ugyanakkor a zöld rendszámot a mai gyakorlattal szemben valóban csak az alacsony kibocsátású autók számára szabad elérhetővé tenni.

A nagyvárosi légszennyezés csökkentése érdekében tiszta zónákat, vagyis alacsony kibocsátású körzeteket kell létrehozni, azaz olyan belvárosi körzeteket, ahová a legszennyezőbb autók nem hajthatnak be. Követendő példa lehet a berlini, a madridi vagy a varsói megoldás is, ahol már sikerrel vezettek be hasonló intézkedéseket.
A parkolóhely keresésével töltött idő és az ezzel járó kibocsátás csökkentése céljából az önkormányzatoknak érdemes parkolási és egyéb kedvezményekkel segíteniük az okosparkolást támogató, vagyis az üres parkolóhelyeket beépített szenzorok segítségével azonosító alkalmazások terjedését. Ezek anélkül teszik lehetővé a létező parkolási kapacitások hatékonyabb kihasználását, hogy új parkolóhelyek létesítésével ösztönöznék az autóhasználatot.
A tiszta levegő nem luxus, hanem alapvető jog. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy minden évben tízezer polgártársunkat hagyjuk idő előtt meghalni a légszennyezettség miatt. Be kell látnunk, hogy a modern életnek nem szükségszerű velejárója a belélegezhetetlen levegő – az államnak és a településeknek pedig minden eszközük megvan rá, hogy akár rövid időn belül is érezhető változást tudjanak elérni.
A fenti cikk a Magyarország-kézikönyv című kiadvány szerkesztett részlete. Melyek Magyarország legnagyobb problémái? És vajon melyiket kellene elsőként megoldanunk? Egyáltalán: hogyan fogjunk hozzá? Az Egyensúly Intézet szakértői arra vállalkoztak, hogy adatokra építve, ideológiai elfogultságoktól mentesen, közérthetően mutassák be Magyarország 33 legégetőbb problémáját. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.