Fészekrakó helyet alakít ki denevéreknek a londoni City közepén épülő, 21 emeletes irodaházában az egyik legnagyobb brit ingatlancég, a British Land. A 201 Bishopsgate, amely jövő évi átadása után a város pénzügyi negyedének legújabb építészeti látványossága lesz. Ám nemcsak az éjszakai ragadozók pátyolgatásával igyekszik környezetbarát lenni, hanem azzal is, hogy a tervek szerint az irodatorony egyáltalán nem szennyezi majd széndioxiddal a levegőt.
Az angol példa jelzi, milyen domináns téma lett a környezettudatosság a nemzetközi ingatlanpiacon. A legújabb ingatlanprojektek vetélkednek abban, milyen lépéseket tettek az energiafelhasználás és a káros kibocsátások csökkentéséért. Az ING 50 ezer négyzetméteres, amszterdami székházában napenergiát használnak fűtésre és hűtésre, amellyel 92 százalékos, évi 2 millió eurós energiamegtakarítást értek el. A portugál Sonae Sierra bevásárlóközpontokat épít Dél-Európában, és hazai plaázáihoz komposztálót épített, amivel 10 százalékkal csökkentette meglévő üzletei károsanyag-kibocsátását. A német irodaépítők körében divat lett a zöld tető, amely nyáron az épületek tetején mért átlagosan 60 fokos hőmérsékletet 35 fokig hűti, ezzel spórolva a légkondicionálás költségein. Az újonnan épülő, New York-i felhőkarcolókba is automata rendszereket építenek be, hogy szabályozzák az áramfogyasztást és a fűtést (lásd „Égig érő cégek” című összeállításunkat). A tengerentúlon mind többen akarnak zöld épületeket: az egyetlen elfogadott energiahatékonyságot minősítő szervezet, a LEED tagsága 4 év alatt 62-ről 624-re nőtt, a minősítetten környezetbarát épületek száma pedig 38-ról 721-re.
Megtérül-e a zöld gondolkodás? A tekintélyes nemzetközi nonprofit szervezet, az Urban Land Institute (ULI) felmérése szerint a korszerű környezettudatos építkezés 10--16 százalékkal drágább, mint a hagyományos. A denevéreknek is helyet szorító, brit irodaház tulajdonosa szerint a pluszköltséget nem lehet beépíteni a bérleti díjba, és az épület piaci értéke sem nő ettől, viszont a bérlői érdeklődést élénkíti. Az ULI fenntartható fejlődősért felelős bizottságának alapítója, Mark Weintraub szerint Európában még nincsen külön piaca a zöld épületeknek, nem lehet értük magasabb árat kérni. Ha azonban több ilyen ingatlant kínálnak, az energiahatékonyság-audit hozzáadott értékké válik.
Az EU 2002-ben elfogadta az energiatanúsítványról szóló direktívát (EPBD), ami tavaly lépett életbe, ám számos tagállam, köztük Magyarország is, 2009-ig halasztást kapott (a hazai energiatanúsítványról lásd keretes írásunkat). A direktíva lényege, hogy az új építésű ingatlanok, valamint az értékesítés vagy bérbeadás céljából átalakított, régebbi épületek olyan tanúsító címkét kapnak, mint a háztartási gépek. Az A betűs jelzést az „energiahatékony” épületek érdemlik ki, amelyek nem fogyasztanak többet a funkciójuktól függően előírt energiamennyiség 60 százalékánál. A minősítés során megvizsgálják a szerkezeti elemeket, a hőszigetelést, a kazánt és az energiafogyasztó, -termelő berendezéseket is – az építészeti tervek benyújtásának fázisában is. A rossz bizonyítvány pedig azzal járhat, hogy az ingatlannak nem adnak építési vagy használatba vételi engedélyt.
Az ingatlanpiac fenntartható fejlődéséről szóló nemzetközi konferenciák résztvevői úgy látják, nemcsak az épületeket kell megújítani, hanem komplex környezeti fejlesztések megvalósítására van szükség. Hiába épül fel ugyanis egy energiatakarékos irodaház, ha a megközelítése csak környezetszennyező, energiapazarló módon oldható meg. Ezért szorgalmazzák a városi irodaépületek, bevásárlóközpontok környezetének átgondolását, a kötöttpályás közlekedést, vagy például azt, hogy gyalog is el lehessen jutni az ingatlanhoz.
| Tervezett tanúsítvány |
| A lakóingatlanokra is alkalmazott energatikai tanúsítvány szerint a hazai ingatlanok többsége F kategóriás, vagyis a megengedhető energiamennyiségnél 50--90 százalékkal többet fogyaszt. A minősítő rendszer használatát az EU 2006-tól írta elő, ám hazánk 3 év haladékot kapott. Az erről szóló kormányrendeletről csak tervezet született, amely tavaly december óta olvasható az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapján. A tervezet három esetre írja elő az energetikai tanúsítvány készítését. Az első a használatbavételi engedély megszerzésétől számított 90 napos határidő. Második a lakás eladása, míg harmadik a bérbeadása. Az első esetben 2008. január 1-jétől, míg a másik kettőben 2009 első napjától lenne kötelező a 10 évig érvényes tanúsítvány elkészíttetése. Jelentősebb felújításnál akkor is el kell készíttetni a tanúsítványt, ha a tulajdon és a használat változatlan marad. Mivel jogszabály nincs, továbbra sem világos, hogy milyen szakemberek és mennyiért végezhetik el az energia-auditot. A tervezet szerint az építésügyi-műszaki szakértőket lehetne felkérni erre feladatra, akiknek napi 8 órás munkájáért 170 ezer forintot kellene fizetni. Egy családi ház állapotfelmérése 3 napos munka is lehet. |
